Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1971-09-30
_ m „ volna ha őzt is tudtuk volna konkretizálni. Azt hiszem, ha a célokat pontosan kimunkálva elfogadjuk, akkor tudjuk a feladatokra mozgósítani a kerület lakosságát is. A várospolitikai célkitűzések kivitelével kapcsolatban fölvetődi1;;, ha a Tanács elfogadja a tervet, a tanácstagokon keresztül találkozzunk a lakossággal és ismertessük velük. Ennek van egy veszélye, mert szerepel néhány olyan dolog ami kétséges, és vájjon mi lesz ha nem az történik meg,amit tervbevettünk. Szerepel pl. hogy az Árpád-uti felüljárót lebontják, korszerűsítik. Lehetséges,hogy a fővárosi fejlesztési beruházások felülvizsgálatánál azt mondják,hogy kimarad a tervből és helyette lakásokat fognak építeni. Ezért esetleg bennünket felelősségre fognak vonni. Azt hiszem helyes megmondani a lakosságiak, hogy ilyen tényezőkkel számolni kell, lehetséges,hogy átcsoportosításra kerül majd esetleg sor. Sokan kérdezik a szanálási területen lakók közül, hogy mikor lesz bontás, vagyenelc-e tüzelőt vagy nem. A közeli hetekben eldől,hogy 1972-ben mennyi lakást bontanak le és hol, 's akkor az érdekelt lakosságnak meg tudjuk mondani, Y a többieknek pedig azt,hogy majd 1-2 év múlva tudunk csak visszatérni a kérdésre. Az első bontásból nem tudunk máshová tenni embereket csak más kerületbe, ahol lakást kapunk, de azt szeretnénk elérni, hogy a felépült lakásokba a szanálásra kerülők költözhessenek, hogy ne kelljen a lakosságot szétszórni. Filioszki János: néhány felszólaló rátért a tervben lévő feszitettségekre. .1 kerületi ipar termelésének dinamikája jelentősen meghaladja as országos termelési dinamika ütemét, ez nem volna baj az esetben, ha nem volna olyan sok bizonytalansági tényező, émig a fejlesztéshez szükséges források minden vállalatnál konkrétan nincsenek biztosítva, nem lehet az elképzelt termelési dinamikát elérni. Fontos kérdés,hogy a termelés növekedés milyen összhangban van a termelékenység növekedésével. Majdnem minden © ipari vállalat a kerületben - annak ellenére,hogy döntő többségüknek vidéken is vannak ipari települései - létszám növekedést terveztek, holott mindenki előtt ismeretes a párt és kormányhatározat, hogy Budapesten terméktöbbletet csak termelékenységből lehet hozni. Az első esztendő első félévét értékelve meg lehet állapítani, ho£§ a kerületi ipari vállalatok a terméktöbbletet teljes mértékben termelékenységből hozták. Ez kényszerítő hatás volt részükre, mert a létszámmal nem tudtak operálni. A jövőben sem lehet számolni többlet létszámmal. ~ tervben olyan feszültség jelentkezik, hogy a termelés növekedés, nyereség növekedés adott, ugyanakkor as életszínvonal politikában esek a tényezők nem jelentkeznek usy> ahogyan a kormányhatározat bennünket kötelez, itt 4-5 .©kai alacsonyabb szinten terveztek mint kellett volna. Némelyik vállalat jogosan volt óvatos az életszínvonal politikai tervek készítésénél, de a vállalatok döntő többségénél már most tudják,hogy többet fognak fizetni mint amit terveztek, de nem merték leírni. javasolom,hogy a Pártbizottság ismerje el a gazdaságpolitikai ^bizottság és a vállalatok gazdasági és politikai vezetésének aktiv munkáját, ezekben a tervekben látni lem — : — *