Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1969-05-08
| 1 I >- 9 -Ami a társadalmi tulajdont illeti,amit Vajda elvtárs elmondott lehet egyedi a Bőrgyárban. A társadalmi tulajdon védelme olyan szintre emelkedett, amilyen színvonalon nem volt. A statisztikából látható, hogy a munkásoknak igen tekintélyes része sajátjának g WSm tekinti a társadalmi tulajdont. Selyem elvtárs felszólalásában megemlítette, hogy jó a politikai légkör, ezért őszintén nyilatkoznak az emberek, ezt hangsúlyozottan alá kell huzni. Az emberek ’ b . véleményt mondanak, s a mig véleményt mondanak addig nyugodtak lehetünk. Azzal is egyetértek, hogy van ennek a munkának olyan oldala is - túl azon,hogy a felmérést lehetett volna szükebb csoportra korlátozni - ez nagy politikai beszélgetés volt a munkásemberekkel, amelynek politikai kihatása éreztetni fogja hatását a későbbiek során azért is, mert egy sor kérdésben szót értettünk velük. Földes elvtársnő amit megemlített, hogy évenként szeretnék megismételni ezt a beszélgetést, nagyon egyetértek vele. Több elvtáfs említette a szociológiai felmérés hasznosságát. Ez a mai modern életünknek mindinkább hozzátartozó része lesz, s hozzáteszem lassan nélkülözhetetlen része. Jó dolog az is, hogy mind a csoportos beszélgetések, mint a szociológiai felmérések azt bizonyították, hogy az emberek nem tartózkodtak az őszinte vélemény— nyilvánítástól. A 3*ooo kérdőívben csak 1 olyan volt, amely otrombán >k, durvának, rendszerellenesnek mondható. El kell jutni odáig, hogy a szociológiai felméréseket a magunk számára, politikai nyelvezetre fordítsuk le és hasznosítsuk. A nagy, általános kérdésekben közös véleményen vagyunk, de vannak olyan figyelmeztető tünetek, amelyeket nem szabad figyelmen kivül hagyni. Ide tartozik a demokratizmus, a dolgozó emberek véleményének kikérése is. A demokratizmus az egyszeri emberek számára ott kezdődik, hogy őt megkérdezték-e erről, vagy arról a kérdésről. Fontos dolog az is, hogy a megközelítése a mi részünkről milyen, nekünk kell a feltételeket, lehetőségeket biztosítani. Van olyan is, hogy visszafelé fordítsák a demokratizmust, ilyen is előfordul, éppen a mi dolgunk, hogy megmagyarázzuk, hogy miért helytelen. A mi szocialista társadalmunk további építésének egyik kulcskérdése és a munkásosztály vezető szerepe gyakorlásának alapvető, lényeges, fontos része a szocialista demokratizmus erősítése. Ez nemcsak üzemi vonatkozásban jelentkezik, ez jelentkezik tanácsi vonalon is. Selyem elvtárs felvetett egy érdekes ideológiai kérdést. Amit Selyem elvtárs mondott arra mutat, hogy a munkásosztály és a társadalmon belüli mozgások olyan változásokat idéztek elő a munkás oszt aly soraiban, amellyel előbbutóbb s.zámolni kell, merem mondani a szocialista világrendszer szintjén is. Tudományos vita folyik a szocialista országok részvételével arról, hogy milyen rétegek tartoznak a munkásosztály fogalmába. A társadalomban átélünk olyan folyamatot, hogy az egész társadalom átrétegeződik, egyik osztály a másikba beolvad, egyik réteg megközelíti a másik réteg színvonalát. A fizikai munka és a műszaki munka nagyon közelit egymáshoz nem érte el, nem fedi egymást, de a technika, a tudomány rohamos fejlődése folytán a mérnökök, technikusok olyan tevékenységet fognak kifejteni, mint az automatizált gépeket vezető munkás. A parasztságra ugyanez vonatkozik, minél jobban gépesítjük a mezőgazdaságot, egyre inkább közeledik a munkásokhoz. Ezt a folyamatot éljük, ez is egyik magyarázata annak, hogy a munkásságon belül egyre növekszik az a réteg, amely politikailag, ideológiailog, kultúrában, szakmai műveltségben egyre magasabb szintre emelkedj, k ás kialakul egy olyan munkásosztály, amely jólképzet t, jólfelkészült, kulturális szempontból is elérte, vagy túlszárnyalta a jelenlegi értelmiségi szintet. | — ----------<655^*6^1 í I I
