Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1968-11-29

J— • ^ ■ - — l WVII y 'M ■ W ................................. ■ ^ 1 1 a------mjwm ■ I X 1 | # 1 *- 5 -A 3. határozati javaslat röviden van megfogalmazva, a tömegszerveze­teken keresztül az ágit.prof), munkának vietele. Javaslom, nogy ezt részletesen tárgyaljuk és vegyük is be az anyagba, mint hatá­rozatot. Az előttem felszólaló elvtársnő elmondta, hogy a brigád­­mozgalom milyen széles területet ölel fel. ^ _ Javasolnám, hogy a bömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak igen is feladataként kell adni az agitacios munka vitelét. Javasolnám, hogy rendszeresítsük főleg a nagyüzemi ágit.prop. felelősöknek értekezletét. A rendszeres ágit.felelős értekezleten kívül azt is iavasolnám, hogy ha olyan határozatok jönnek, amit gyorsan Kell le­vinni hivjuk össze az ágit.felelősöket, adjunk segítséget ahhoz, hogy érvekkel gyarapodjanak. A Kossuth kiadványok terjesztésénél is problémát látok, ezen a téren valamit tenni kell, mert nem jut­nak el a párttagokhoz ezek az anyagok. Az előterjesztést elfogadom. Hollósi elvtárs: _ Megítélésem szerint a mai PB ülés elé Került.anyag,a pártszerve­zetek ágit.prop. munkája egyik legizgalmasabb>kérdése párfréletunk­­nek, mert egy ország életét, gazdasági, politikai vezetését bi­zonyos meghatározott elvek, szabályok, politikai, ideolgoiai el­gondolások alapján állítanak be és vezetnek. Emlékszem arra az időre, amikor agitációs munkánk nagyon jó volt, izgalmas; volt, gondolok 1948-as évekre, vagy az 1957-1958-as évekre. Mi pártta­gok sokkal aktívabbak, határozottabbak voltunk, agitáltunk, be­széltünk, magyaráztunk. Valahogy az agitációnak fontosságát, az agitáció jelentőségét nem látjuk olyan fontosnak, olyan mindennapi kérdésnek, mint kellene azt látni. A munkahelyeken, vállalatok­nál. intézményekben ott vannak a pártszervezetek, a part a maga munka törve alapján dolgozik, a kitűzött napirendeket pontosan be­­tartják. Utána van a másik kapcsolat, a munka közbeni kapcsolat, ahol megbeszélik a munka menetét, ezzel tulajdonképpen a parttag io úgy érzi, jóí befejezte a maga politikai tevékenységét, munkáját, ügy képzelem el, hogy a párttag, ha már vállalta, hogy ennek a párt­­— nak. tagja lesz, akkor életének minden tevékenységével, a közélet­ben úgy kell hogy részjegyen, hogy mindent mindig a part politi­kájának szellemében tesz, saját életében, minden megnyilvánulásá­ban mint agitátor jelen kell hogy legyen. Úgy képzelem el az ágit. munkát, hogy azt nem lehet egy pártszervezeten belül egy-icét ember­­feladatának tekinteni. Nagyon elszomorító, amit az anyag ír, hogy veszélyesen sok az olyan ember Magyarországon, akik nem végezték el a o általános iskolát. Ezért nem is a pedagógus a hibás, ezért hibásak vagyunk valamennyien, mert agitációs munkánkat nem végeztük úgy, hogy igen is, a gyerekek, idősebbek elvégezzék az általános iskola 8 osztá­lyát. Ugyanakkor azonban középiskolai vonatkozásban van í.eliutás ezt szerintem meg kellene vizsgálni. Agitációnknak egyik hibaja, és fogyatékossága az , hogy nem tudtuk rádöbbenteni önmagunkat sem, hogy igen is tanulni, művelődni kell, mert egy szocialista társadalmat műveletlen emberekkel nem lehet felépíteni. -«zzel szo­rosan összekapcsolódik a népművelés egyéb területe is, amellyel feltétlenül többet kell foglalkozni a pártszervezeteknek, többet kell. foglalkozniuk a párttagoknak, erről nem mondhat le egyetlen párttag sam. i £ _ J

Next

/
Oldalképek
Tartalom