Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1965-07-20
1 — -—w—-— — ■ 1 ---------------------w#TP- ----------------------y- —-------y < ■■ ■ ■........................... ^ _PI F ( * ttMNMMMMM WWWT«i«MM.>8*»ttya*»aMfcx § _. '"'te-' te / \ i» ' á :7 '/-;■ - - Kg Még • xK-ig .gMí xgöxM gj-gí y.£-£y-X.X:::XOxyX;yr[XAty^y'y-':27 ü.os: x;i -vezetők felé is. ,k adnoági vezetőink nagy része résátvesz^ a xiolitikai mimkában, de érdemes volna egy kicsit a közép és alsó szintű műszaki garnituráa is figyelmet fordítani. delién elvtárs több kérdést felvetett. Ami az idő rövidségét illeti e z ir ányu kr i 11 ka j át e lí o g a d j uk. Jó lett volna ezt oz anyagot megbeszélni a párttagsággal is. .sem tettük ezt azéró, mert a KB előre meghatározta a tárgyalás módját, a tárgyalás menetét. A párttagsággal ö PB ülés, vezetőségi Kies után beszeljük meg ezeket a kérdéseket. A KB. elé kerüld anyaghoz a kerületben" felmerült problémákat is beküldtük, a űKKI-böl érkezett anyag vajdáéra szó szerint benne van. hcKboos:-' jt ja nekem a PB ha az elidegenedés vitájában nemmegyek bele. í~\ , Az^elmélet'valóban Marxtól származik. A tőkés társadalmi rendszer törvényszerű követ ke zmény o az állam, apparátus, államgépezet törvényszerűen elidegenedik* .azoktól, akik a bársbdalmi értékeket létrehozzák.Véleményem. szerint ne töltsük az időt na xon szűk rétegeket érintő elméleti problémákkal, ami nem viszi előre ügyünket. Es lehet fontos kérdés egyesek részére. .Ha úgy érzik az elytarsak, hogy ott probléma,van, szívesen résatvelzünk a vitában és -ezeket tisztázzuk. Vannak tanáraink, akik nanyoji jól mog fogják tudni mc ryarázni. Ami az anyaggal kapcsolatos esáre.vetöleink#t illeti, lehet hogy nem sikerült egészen uogmagya ázni, bizonyos értelmiségi rétegek körében fellelhető, hogy o marxizmus elméletét nem. hiszik. Mi nem 'vonjuk kétségbe a piac szerepét, a szocialista társadalomban a társadalom szükségleteinek kielégítése az alapkérdés. Szeretném ha Gellén elvtárs ezt a kérdést is elfogadná. Ami azt a kérdést illeti, hogy g PB. gyűjtse össze és válaszolja meg a kérdéseket, itt egy k:s munkamegosztással lehet élni, bizonyos kérdéseket a helyi pártvezetőség, bizonyos kérdéseket a mi segitsógünkte ' kel meg lo ét oldani és magyarázni. Felvetette. Gellén elvtárs a kispolgárság és az értelmiség között nincs egyenlőség jel, nem is lehet. A bevezetőben említettem, mi magunk sem*vagyunk mentesek ettől. Van olyan nézet, itt az anyagban nem beszélünk róla,'amelyik azt vallja az életszínvonal növekedés a kispolgárság gondolkodáshoz vehet el. Ha növekszik az életszínvonal nem* is "lehet szó szocialista tudati fejlődésről, e-.za szoc..gazdasági alaptörvényéinek tagadását jelenti, amely kimondja a dolgozók állandó jólétének növekedését kell biztosítani. Mi nem az értelmiség ellen, hanem a kispoglgári önzés ellen vesszük fel a harcot, nem ex ember .ellen, hanem a leves és hibás világnézettel szemben vesszük fel a harcot. Korábban volt olyan gyakorlat, hogy a pártban® a nézettel együtt az embert is súlytottuk. Most az a nézet az embert mentsük meg ettől a kóros szemlélettől. A hozzászólások sokat segítettek as ideológiai kérdések vitájában, úgy érzem, még sokat kell visszatérni erre. És warrnak gyakorlati alkalmaz.'..sóhoz is még sok'minden szükséges. A taggyűlések”és vezetőségi ülések megtart:, sával e hoz hozzákezdünk. X javaslatokat, az elvtarsak segitosnémáékát köszönettel vesszük és igyekszünk ennek érvényt szerezni. I ’V> Ii : -------------—=J I y-xx:: - x. ? úxx -,.y..xx:ygx : ,
