Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1965-07-20
Legalább úgy falat a kapitalisták. A turista- ut általában 3 falca int mutatja, s szépet, hiszen igy is .szervezik meg. Általában helyesléssel gödijük, hogy a ptetmtmka legfőbb módszere a mengyőses. Ebben a kérdésben nekünk bátrabbnak kell lennünk, többet"kell mindennapi tevő kétségünkben felhasználni.jöégi mindig a legfőbb kérdés, hogy céljaink nem jutnak el megfelelő módon minden emberhez, sokszor a párttagsághoz sem. Egy kicsit több Jöndülettel, cngergiát és időt nem sajnálva meg kell győzni az emberiket a oárt ideológiájáról. El kell juttatni a kérdéseket- as emberekhez", mert nem tudnak vélemény mondani arról, amit nem ismernek. As ideológiai nevelő munka során fel(kell figyelni arra, hogy bizonyos fokú közömbösség tapasztalható sor. ombér részéről, ixjak É1 remek részéről egyaránt. Ez igen veszélyes dolog, általában összefügg a tudattal! Ilyen közömbösség tana szt a Iható bizonyos oed:;eógus rétegekben, az ifjúság között is. Abbannyilvánul meg, he v'Y "nincs értelme, jelentősége as ón vélemény erőnek, murfizáranak. ébert kell nevelő munkát végezni, hogy az emberek véleménye, tudata, gondolkodása javuljon. Másik ilyen a példamutatás, melynek sokszor nemcsak formáló hatása van, hanem negatív. Szén a területen sokat kell tenni. f k ! ; ' y-Yá , ' ■* "á " Amikór a PB. vitája után a pártszervezetek vitatják meg az anyagot, arra kell fektetni a fő súlyt, hogy minél egyszerűbb, a mindennapi élettel Összefüggi, gyakorlatban jelentkező kérdések tükrében vizsgálják sz anyagot. YÜgÁyte-d. ' ! ' " á;üáy .-Y. éá.á:. éé.:'; ■' jte2yáv '\3}k5ÍA':X£u teX 2:'‘:V:te- :--n'Ú''Y/M:áMé.yJá. !!;/Ő.Véf; M^üü ;.':éy | k pák" "Ái^éé dr.Marton elvtárs /S23TK/ Esry cár szóval szeretném érinteni a őoo orvosnak a helyzetét. 3x1126fc '3>0 XIl'CéZ0XD012 dolgD2Ílv# Bi2t'10£ 8 Íl0il6.i2v SZ&Z OX VOolLök _ Íven a személete. Ma azzal vezetem be, hogy orvosaink nagy százaléka as előző társadalmi rendszerben kapta neveleset es tuaatukra rányomja a bélyegét. Felszabadulás és 1956* közötti ldos.-.an, amelynek azt kelleti volna szolgálnia, hogy ezeknek az embereknek . kinyílt volna a szemükyés lássak, hogy eobeti as országban raaa «arsadaImi rendszért ép itéünk• Velem történt meg 1948-ben, mint körzeti orvoshoz oejöut a rende— ; lobé S'7"-' elvtárs, bemutatkozott es megmondó a mely xk. vnlxala unaa s oártiltkára - ettől még lehet rendes ember, gondoltam, de mint iirLteif!8-igazoltam. Ebből eset szeretnem levonni, az orvosokban létrejött egy szedélet, mi bajom lehet nekem abból, ha nem teljesítem a kórosét? Voltak ilyen esetek is, 1956. óta orvosaink zöme egyetért a szoo. építésével még akkor is,ha abbén tayőlegesenpiám vesz részt. Ha megnézzük a társadolomoan as orvosok negyét,^ szerepet, látjuk, A Pártbizottságban, tanácstagok között dolgoznak, derekasan helytállnak ős olévégzik munkájukat• I te I ?L :—; --------------------------------------. - - — . - - — _ —*— . •— ■ ■_____— ■ — - - — - ________________ 19
