Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1964-11-18

* ” ^ ^ '

/; .v-fc>a3w»,v?»t'W'—(wwwn «

> *

mm lg a

Más szocialista országok és népek lebecsülése. Elfelejteti, hogy éppen ezeknek a népeknek önfeláldozó segitsógével álltunk talpra 1996* után.

Fölvetődött a vitában:

a,/ A nacionalizmus csak a burzsoázia kizárólagos elmélete-e ?

Ha igen, akkor minek nevezhető a szocialista országokban jelentkező nacionalista áramlat,

b,/ Van-e valamiféle szocialista nacionalizmus ?

c,/ Hogyan kell értelmezni a gyarmati sorból felszabadult népek nacionalizmusát ?

A vitában kikristályosodott helyes állásbont.

Eszerint:

A marxizmus régi álláspontja igaz, hogy a nacloaalizmus, a burzsoázia, a kapitalizmus vezető uralkodó ideológiája. A gazdasági alap, amely ezt az ideológiát szüli a kapitalizmus.

Nem kizárólagos világnézete.

De a nacionalizmus polgári burzsoá szemlélet. Ezért mondjuk a kínaiakat elhajlóknak, antimarxistáknak. Nacionalizmusuk óle a szociális ta országok egysége ellen irányul.

Szocialista nacionalizmus nincs. Ez fából vaskarika.

Vannak azonban társadalmi fejlődésünlcnek olyan reális ellentmondásai, amelyeket a régi burzsoá nacionalizmus felhasznál, amelynek talaján nemcsak konzerválódik a burzsoá nacionalizmus, hanem alkalmazkodik az uj társadalmi feltételekhez.

Ilyen ni. a szocialista rendszer közös és az egyes szocialista országok nemzeti érdekei közötti ellentmondás,

A szocialista tartalom és nemzeti forma ellentmondásai.

Főleg irodalom ós kultúra területén stb,

A vitában arról is szó esett: hogy a mai imperializmus nem a nyilt ” reakcióval és nacionalizmussal lép fel.

Ezt érdekei kívánják igy:

Póld.: közös piac, gazdasági integrációja nac.pol, nem valósítható meg.

gyarmati népek nemzeti harcát megfékezi nac, szintén nem lehet.

Meghirdeti hát a kozmopolitizmust, amely a nac. egy válfaja ós eredményesebb célhozjutást igér.

| H ____________________