Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1963-07-18
»*'-■ ml , . i ■ ’ ; . I-10-: Mibő 1 fálcádnál? a téves. .nézetek? Amikor a Szovjetunió első szocialista ország volt, a ':0-as évek elején, akkor Trockijék felléptek a permanens forradalom oly elméletével, hogy egy olyan országban-, ahol a termelőerők fejletlenek, nemfojtja azt az imperializmus. Leh-..tetlen a szocialzmus győzelme egy országban és kishitű égbe; estek és ezt raogideolögizálták. Azt mondták, hogy a forradalom csal? akkor győzhet, ha exportáljuk, ha feHázit julc az európai népeket az imperializmus j ellen és győzni fog az országban a fórra „alom. Itt hiba volt az ; alapvető formában. Kalandorok útjára kerültek. Lenin és Sztálin felléptek ezen hibái?, trocki^sta elmélet ellen, mert /z a pusztulását" jelentette volna a világ első szocialista országának. j Ilivel forradalmárok voltak ós nem. a nevükben, hanem a cselekedetekben találták m. g a helyes utat. Céljuk nem az volt, hogy nagy ugrást tegyenek, hanem ha szükséges, egy-két lépést hátra, is kell tenni. Léha bizony cikk-caickos ut vezet a célhoz. Ezt az utat a Lenini,sta utat választottál?, ezen az utón Győzedelmeskedtek* Egy kicsit hasonlít a kinaial? állásfoglalása ezen példához. Mi a helyzet Kínában, Albániában? Óriási nekibuzdulás volTAapa^üdfkiható, mindkét országban. Kínában óriási elmaradottságot kellett leküzdeni, a napi egy marék rizshez viszonyítva, hatalmas fejlődést értek el. A korábbi évézúzadós elmaradás és saját hibájuk folytán találkoztak rengeteg nehézséggel, láttáit, hogy a szocializmus építése nem a legkönnyebb. Hálál? is kishitűség kerekedett úrrá. Nem értették,hogy hogy ven az, hogy 20 év múlva s. Szovjetunió túlszárnyalja a legfejlettebb kapitalista országokat és ők még hol maradnak ehhez viszonyítva. Felmerült bennük, hogy nem volna-e sokkal egyszerűbb jó atomfegyvere tkel és a Szovjetunió segítségével elsöpörni az imperializmust, hiszen ekkor sokkal gyorsabb lesne a fejlődés. Saját elmaradásukban elméletet csináltuk, olyan elméletet, amely hangzatos, forradalmi frázis lett, de hogy közben, amig az imperi- N ^ alizmussal végezni akarnak, 100 millió ember elpusztul, arra csal? azt válaszolják, hogy forradalom nincs. Áldozat nélkül, és a pusztulás Amerikára, Angliára és ampára fog elsősorban kiterjedni. Kevósbbé fogja érinteni a keleti államokat. Ha egy kics.it reálisan gondolkodunk, sípeeljük el, mi lenne, ha ilyen,elméletekkel mennének a kommunista pártok a munkásosztály előtt. Ilyen program esetén abban a pillanatban elhagynának minket és a kapitalisták oldalára állnának. Teljesen esztolenség elképzelni, hogy egy esetleges háború után gyorsabban épüljön fel a szocializmus. Ennek pontosan az ellenkezőjex az igaz. ha már tudományos alapon szovjet és amerikai tudósok kiszámítottál?, hogy egy atomháború esetén az első napokban hány 100 millió ember esne áldozatul, do ez még mind semmi, .iert az atomszennyeződós követ kéz bében évtizedekre volna szükség, hogy a viz, a növényzet, * a levegő ismét megtisztuljon. A Hirosaimai atororob'b.ntás következtében még ma is pusztulnak el emberek. Kérdés tehát az, hogy ki .maradna fenn, aki felépít éné a szocializmust. Lem beszélve arról, hogy mi a szocialista humanizmus talaján állunk, iái nem a többség halála árán akarjuk az embereket boldogítani. í 1
