Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1962-02-26
j■ ■ i íj' 1 * ■ y w 1 ...1 .11 * v 1 * ■ II. NAPIREND: Jelenté# a KB. 1958-as "a munkásosztály helyzetéről" hozott határozata végrehajtásának ellenőrzéséről. KÉRDÉSMi PESTI: Mi már többször foglalkoztunk lakásprobléniákkal, illetékes ~lyF. szervekkel ie, de nálunk ezzel a kérdéssel igen lassú ütemben haladunk, az volna a kérdésem van-e valamilyen elgondolás? SZÁVÓ: A második oldalon a jelentésben az van, hogy a munkások egy "et. része túljutott már azon, hogy a borítékon keresztül mérje az életet, a töboi oldalon kifejti, hogy a munkásosztály anyagi ösztönzésére rendkivül szükség van. Az előbbi meghatározás azt akarja célozni, hogy eljutottunk a munkásosztály fejlőuésének olyan fokára, amikor az anyagi ösztönzést felre lehet már tenni; igy több helyen ellentétesség tapasztalható. A munkásosztály vezető szerepéről. Bele tartozik, hogy milyen minőségű, mennyiségű vezető funkciót töltenek be, milyen mutatók alapján lehet ezt a kerületben lemérni. A szakszervezetnek meg van a jelentősége azt irja a jelentés. Az volna a kérdésem:"csak az az oka a szakszervezet jelentőségének, hogy a párttagok az össz-dolgozók 10-13%-át teszi ki? Az anyag képet ad arról, hogy a vizsgálat milyen hatással 'van a munkásokra a határozat megjelenése óta, az volna a kérdésem, hogy fejlődött az üzemi demokrácia, a törvényesség betartása, a dolgozók mozgósítása a közügyekbe való bevonása? CZINDER# Az anyagban az 1958-as határozat ellenőrzéséről van szó az et. igaz, dé a jelentést összeállítók milyen feladatokat tartanának jónak a kerületi PB. elé ez nem világlik ki az anyagból, hogy milyen illetve melyek lesznek ezek a feladatok. LENÁRT: A lakásproblémával kapcsolatban: úgy gondolom ilyen kérdést Wl jogos feltenni. Ismert, hogy a IV. kerületben nem történt nagyobb arányú állami lakásépitkezés, volt kisebb mérvű szövetkezeti lakásépitkezós, de ez édeskevés az igények kielégítésére, Újpest jelentős része szanálás alatt áll. Újpest lakásproblémáját vezető elvtársak személyes ittjártuk alkalmával megismerték, most van elgondolás az 5 éves tervben nagyobb arányú építkezésekre. Az anyagi ösztönzés elvével kapcsolatban: csak a szatyoron keresztül mérik a szocializmust egyesek, ezt mi nem állitjuk és nem is akarjuk az anyagi ösztönzésnek ezt a formáját. Lehet ilyen megállapítást tenni a munkások egy részére aki nem jutott túl azon, hogy másképen mérlegelje, ismerje meg a szocializmust, nemcsak azon, hogy ténylegesen mit tud vásárólni* Azonban a munkások nagyrésze a fejlődésben eljutottak odáig, hogy úgy lássák a problémát ahogy az élet felveti. A szakszervezetek megnövekedett szerepét hogyan kell értelmezni, egy kis félreértésre ad okot, ahogy a jelentés felveti. Az ellenforradalom után megnőtt a szakszervezetek szerepe. Kétségtelen miután a párttagság jelentősen csokként az ellenforradalom után, alá kell huzni, hogy nem csökkent hanem megnőve- | I (j—-----------------—■=- |
