Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1961-11-30
- 7 _ személyiség nem a szem lyi kultusszal foglalkozott, neki nem ez okoz problémát, neki problémát okoz a Szovjetunió 20 vés terve, a kommunizmus szélesén kibontakozó epitese jelent. Azt hiszem ez a politikus jobban meg rtette mint jó néhány elvtársunk a XXII. Kongresszus jelentőseget. Megdöbbentő az az ő számára, hogy ő nem tud perspektívát adni saját népének 10 vagy 5> vagy akár két évre sem előre mutató tervet produkálni. Nem egyszerű szovjet ügynek^ tartja és ezért nyugtalan, inért tudja ez további erősödést jelent. A Szovjetuni a tisztulási folyamatában eddig is hatalmas eredményt ért el. A világ legkülönbözőbb részein oda tekintenek, orinan remélik és kapják a biztató szót,#s a konkrét helyi segítséget is. A XXII. Kongresszus^jelentő— gégéről beszélve azt bis em ez a döntő, hogy a világ köz— véleménye és adott esetben megtudják a lényeget találni, azt is tudják, hogy a személyi kultusz a lényegnek ala van rendelve. _ Ahogy hallgattam Székely elv társat ragondolva, hogy ha ezt ' ' a személyi kultuszt 30 évvel ezelőtt megtalálták volna, vagy ha II. Világháború sincs, akkor Sztálint rég elsöpörtek volna. Azt mondtam egy felvetett kérdésre meggyőződéssel ha nincs Sztálin a II. világháborúban, lehat, ho y jobb lett volna. A szovjet nép különösen tudja, hogy a személyi kultusz milyen karokat okozott, hogy a tényleges szocializmus ügye volt veszélyeztetve és ezt felismerték. Bizonyos meg nem értést okoz az is, hogy a XX. Kongresszus anyagát mindez ideig nem dolgoztuk fel tüzetesen, ezert nem világos előttünk sokminden. Azonban a szovjet nép szá-_ mára teljesen világos volt. Nekünk azon nem kell vitatkozni, hogy Rákosi jó volt-e vagy rossz, mert mindan yian tudjuk? hogy rossz volt, ugyanúgy a Szovjetunió népének sem képezi vita tárgyát Sztálin, mert ezt tudják, ismerik a gyakorlatbél. "ekünk 1936-ban más gondjaink voltak és nem tudtuk úgy tanulmányozni és végig gondolni a XX. Kongresszus anyagát és 1957—ben is más gazdasági problémáink voltak, hogy a Szovjetunióban olyan jelentős politikai harcokat olyan mélyen és komolyan megtárgyalhattuk volna, mert 1957-ben mi a politikai konszolidációért folyattunk harcot. viHrvnrarfcrv- Lényegében ezekről a kérdésekről nagyon ha .ározottan, már ezen a konferencián is hangot kaptak. Ezen a PB. ülésen olyan következtetést is lekell vonnunk, hogy minél jobban színvonalasabbá és jobbá kell tenni a saját munkánkat, nagyon fontos es legjelentősebb, hogy egyre inkább az emberek uj életszemleletének kialakitasaert kell tevékenykedni, mert attól függ előrehaladásunk, igy fejlődnek kommunistává az emberek. Nem véletlen, hogy ilyen nagy helyet szentel a XXII. Kongresszus és nem véletlen, hogy a VII. Kongresszuson is a gazdasági szervező munka és a kulturális nevelés foglalt nagy helyet, mert tudjuk, hogy nem a ma,^hanem a holnap emberével kell a szocializmust felépíteni, de a holnap emberét a ma alakítja ki, a munka és elsősorban a közösségben végzett munka alakítja ki. Ebben helyes három kérdést feltennünk magunknak. A beszámoló azt is kívánja, hogy komolyak legyünk, komolyan vegyük a problémákat. Most sok helyen vezetőségválasztások vannak, sok helyen szembe kell nézni, nem egymásnak tükörből mondunk véleményt, hanem úgy, L 7 _J *: ^ ü r '........ ■ ' ' ‘ * . ,, -
