Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1957-08-27

T 1 — — J— -----V ----——' 'V * *--^----- -----' I J . .,.1rT|Trm, | * j *- 7 -/ ' / Annus elvtársi: Ambrus elvtárs beszámolójával egyetért. Valóban^ Iz“ÉgyesűIÍ“Izzóban jelentkeztek ezek a helytelen álláspontok és megnyilvánulások. Pesti elvtárs beszámolójához, a Gazdasági Bi­zottság munkája felé javasolja hogy nézzék meg az egyes üzemek közötti bérfeszültségeket. Véleménye szerint, ahol túllépés van, biztos, hogy törvénytelen dolgok vannak, vagy nagyobb mértékben ' emelték az engedélyezettnél a bért, vagy az intenzitás csökkentés volt sokka|. nagyobb. Vészi elvtárs: Véleménye szerint nem lett volna érdektelen, ha á“Beszáffl5I5~a?ról is beszél, hogy a gyűléseken felvetett kérdések­re milyen választ kaptak a dolgozók. Pld. mikor lett Nagy Imre árulóvá, vagy mennyiben felelős a jelenlegi vezetés az ellenior­­radalomi eseményekért, jó lenne tudni, hogy mit válaszoltak erre. Lehetséges, hogy az ilyen fohtos politikai kérdéseket nem vála­szolják meg mindig világosan. Elmondja személyesctapasztalatát, a Duclos Bányagépgyárban tartott munlcásgyüléssel kapcsolatban. A tapasztalata megegyezik Andrásfi elv társével, valóban nincse­­nek hozzászólások, nem tesznek fel kérdéseket. Slmóndja,’ hogy ezen a munkásgyűlese n is csak egyetlen hozzászólás illetve kér­dés volt, hogy felelősségre lesznek-e vonva a régi vezetők el­követett hibáikért.Ez azt jelenti, hogy a dolgozók nem tartanak lépést a. párttal, mert még mindig ilyen kérdések foglalkoztatják őket. Fel kell figyelni arra, hogy mi jóval előbbre vagyunk mint a tömegok. Nekünk meg kell találni a módot arra, hogy az emberekkel a legkülönbözőbb problémákat megbeszéljük. Ezért ja­vasolja, hogy ismét vezessük bo a kötetlen beszélgetéseket, me­lyek közvetlenül az ellenforradalom leverése után igen jól bevál­tak. 15-2o-ao csoportokban az emberek sokkal jobban mernek'be­szélni. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kellenek munkásgyülé© sek is, azonban véleménye szerint ez sokkal közelebb hozza az em­bereket a párthoz, ha kötetlen beszélgetések formájában tisztáz­zuk a. kérdéseket. Véleménye szerint is a tisztogatásokat az üze­mekben sürgősen be kell fejezni, mert amig nincs meg az üzemek­ben a nyugdot légkör, addig a part tömegkapceolatának szélesítése igen nehéz kérdés. Ambrus elvtárs javaslatával ezt a kérdést illetően egyétért. Javasolja, hogy a kötetlen beszélgetéseket ne csak a pártszervezetek tartsák, hanem a szakszervezet, a KISz és a Nőtanács is ezen az utón szélesítse a tömegkapcsolatot. §ázsahegyi^elvtárs£ Elmondja, hogy az átlagbér ellenőrzés, komoly gIz&as£gi~3s”polIETkax feladatot ró a kerületre. Mivel nemcsak azokat az üzemeket érinti, ahol globálisan túllépték a megenge­dett határt, hanem bizonyos kis'ebb-nagyobb mértékben minden üze­met, mert azháxaá&$xáx átlagbér ellenőrzés szakmásitva van és igy olyan helyeken ahol a vállalat ugyan globálisan nem lépte túl az egyes üzemekben túllépések vannak, az egyes kategóriáknál. Kéri, hogy a Gazdasági Bizottság figyeljen fel ezekre a kérdések­re. Majd a továbbiakban foglalkozik az üzemekben a munkaiegyelem lazulásával és a társadalmi tulajdon megsértésének kérdésével* A HPS -bői kiragadva példákat elmondja, hogy nagyon laza a munka­fegyelem, gyakoriak a lopások. Ezenkívül nagyon el van terjedve a fuserálás és a kommunisták járnak élén ebben. Elmondja ezzel a kérdéssel kapcsolatos problémákat. Javasolja, hogy az átlagbér ellenőrzéssel mint politikai kérdés­sel minnél többet foglalkozzanak , L 3 =J

Next

/
Oldalképek
Tartalom