Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.9.a/2)
1957-03-01
5W Rudas elvtára összefoglalja és megválaszolja a felvetett kérdéseket. Az""’egylk sokai vitatott kérdés a tömegszervezetekkel v. ló kapcsolat volt. Hogyan néz ki ez a kérdés, a tanácsnál tartanok, tanács ülések? két, VB üléseket, állandó bízottal -i üléseket, tan cstagi beszámolókat, tanácstagi fogadó órákat. Ezek törvényes alkotmányban lefektetett tömegkapcsolatok. Szele törvényes fonnák. Ha megnézzük egyenként akkor a következő képet kapjuk, milyen tömegkapcsolat lehet a tanácsülés? A tanácsülésen a tanácstagok ülnek össze egész újpestIterületéről, akik állandó kapcsolatot tartanak fenn a lakossággal, ök itt ezen az ülésen megtárgyalják a lakosság problémáit és a határozatokat viszik le a lakosság közé. Ezen az utón biztositva van a tömegkapcsolat. A VB ülés miért tömegkapcsolat? Az adott kérdések tárgyalásakor meg kell hivni a lakosságból és az üzemekből küldötteket, ezeken keresztül biztositva lesz a tömegkapcsolat. Az állandó bizottságok tanácstagokból állanak, akik egy-egy osztály mellett dolgoznak, ellenőrzik az osztály munkáját és biztosítják a tömegkapcsolatot. A tanácstagok ezenkivül,beszámolnak a választóiknak a végzett munkáról, ami szintén a tanács és a tömegek közötti kapcsolatot biztosítja. A tanácstagi fogadó órák lejárták magukat az utóbbi időben, ez azzal magyarázható hogy a tanácsnak nincs önállósága. Szükséges lenne, hogy a tanács a lakosság kisebb igényeinek kielégítésére egy tartalékkeretet biztosítson. Javasolja, hogy vezessék be azt a módszert, amit a XIV.kerületben bevezettek, hogy a tanács apparátus dolgozói is kimannek a területre, elbeszélgetnek a lakóssággal és foglalkoznak a problémáikkal • A másik kérdés a tömegszervezetekkel való kapcsolat. A munkástanácsokkal és a szakszervezeti bizottságokkal való kapcsolatra ne igyekezzünk formulákat kidolgoz ni. Itt a kapcsolat olyan legyen, ahogy azt az adott helyzet megkíván ja. Véleménye szerint inkább a szakszervezeti bizottságok vezetőivel foglalkozzanak, mint a munkástanácsokkal. A munkástanács jogai most vannak kidolgozás alatt, a munkástanács gazdasági társadalmi szerv lesz és nem az aminek készült. Lényegében az igazgató vezet, a munkástanácsoknak javaslati joguk van és a jövőben a szakszervezeteknek lesznek alárendelve. A többi tümegszervezetekkel való kapcsolatot úgy kell fenntartani, hogy havonta pld. egyszer összehívják xx ezen szervezetek vezetőit és koordináló megbeszéléseket tartanak. Itt nincs sem alárendelésről, sem fölórendeiésről szó. Kívánatos a t tömegszervezetek vezetőit ezen kívül meghívni a tanácsülésekre és a VB ülésekre stb. Ezenkivül ami a múltban jól bevált, összehívni a helyi KTSZ-ek vez tőit elbeszélgetni velük, hogy hogyan áll a lakosság igényeinek kielégítési kérdése. Vigyázni kell arra, hogy a helyi KTSZ-ek 80 #-ban a lakosság szolgálatában áll janik és elsősorban a helyi lakosságot szolgálják ki. A körzeti pártszervek irányítására vonatkozóan perspektívában a javaslat mellett van. Az a funkció ami most van a jövőben meg fog szűnni és akkor valakinek oda kell adni a körzetek irányítását. És ebben az esetben inkább a községpolitikai felelős foglalkozzon a körzetekkel. Maradnak továbbra is a. pártszervek, de a községpolitikai határozatok a szervezőn keresztül mennek le a területre. Végezetül milyen legyen a Tanács és a kerületimIB közötti kapcsolat? Véleménye szerint sürgősen rá kell tárni arra, hogy a tanácsnak egy vezetője legyen. Ma ott tartunk, hogy olyan sokan látogatják és támogatják a tanácsot, hogy a sok támogatásban nem tudja, hogy mit kell csinálni. Természetes, hogy ez nem azt jelenti, hogy Szatmári elv társon kívül senki nem dolgozhat a Tanáccsal együttműködve, de intézkedni csak a Szatmári elvtárson keresztül lehet. Ezeket a kérdéseket tisztázni kell. Meg kell nézni, hogy kik legyenek és lehetnek társadalmi munkatársak. 3-ik napirendi pont: Különfélék. ' u,o* 1 evéltár
