Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.9.a/2)
1957-02-15
- ^ rfm-wn,i-----< J E GYZfiKÖNYV 0 'il$d ' /r felvétetett 1957. II. 15-én. megtartott IB. elnökségi ülésen. i Ambrus elvtársi Üdvözli a megjelent elvtársakt az ülést megnyitja, bejelenti, hogy két napirendi pont lesz, az első az ifjúság kérdése, a második a tanács beszélőié, ezenkivül más bejelentések is lesznek, javasolja azonban, hogy az első napi rendi pont előtt hallgassák meg Fajszi elvtársat, aki a népörség kérdésével fog foglalkozni. Fajszi elvtárs: Bejelenti, hogy a nééörség a kerület összes üzemeiben szer^zes^Tatt áll, a nagyüzemekben csaknem mindenütt befejezést nyert már a szervezés, jelenleg összesen 36o fő van. Az Egyesült Izzóban több mint loo dolgozó jelentkezett, a Chinoinban és a /Dunában ugyancsak jelentős erők vannak. Általában a munkásörság szervezésénél igyekeznek az üzemekben katonai egységeket kialakítani. Ez a mozgósítás szempontjából szükséges. Elintézték, hogy a század és a szakasz parancsno^' kok mindig a nappali műszakban dolgozzanak, hogy a riasztás biztosítva legyen. Sőt igyekeznek nappali műszakba beosztatni a rajparancsnokokat is. A náporáág felállításával minden egyéb őrség az üzemekben megszűnik úgy a gyári őrség mint a rendészet, illetve ezeknek a fegyveres őrségeknek csak olyan tagjai lehetnek akik alkalmasak a népörség tagjai is lenni. így egy mindenkor függetlenített ütőképes egység áll rendelkezésre. A kerületben több körzeti központ lesz, ilyen lesz az Egyesült Izzó, a Duna Cipő és a HPS, katonai szempontból a körzeteknek nngy jelt ütőn ég van. A munkás Örs ég kiképzése terén az első lépést megtették, ezen a héten már volt egy ilyen kiképzés ahol a pisztoly és a géppisztoly kezelését tanulták március hó 1-től azonban rendszeres katonai kiképzőében fognak részesülni a népörség tagjai, hetenként két óra elméleti foglalkozás lesz. Az üzemeken belül a munkásőrség szer ve;,ésével megbiztak egy-két elvtársat, akik a parancsnokok lesznek majd az üzemekben, ezek összeállítják a névsort, amit az IB-nak adnak ád, az pedig felülvizsgálás után a kerületi apparátusnak küldi meg, ennek ellenére is egyes helyeken nem megfelelő elemek kerültek be javaslat f** képpen, éppen ezért, amikor már a szervezett katonai egység ki lesz alakítva, még egyszer felülvizsgálják a személyeket megbízhatóság szempontjából. A munkásőrség országos parancsnoksága kiadta ajszervezeti felépítést, kerületünkben 6 század lesz összesen 7oo fő. Ismerteti a fegyverzet mennyiségét a szállítóeszközök számát, a szervezeti felépítést. Ambrus elvtárs; Kiegészítésképpen elmondja, hogy azért volt szükséges a munkásőrségek megszervezése, mert a népi hatalmat megtámadta az ellenforradalom, az ellenforradalom ugjatxLe lett verve, de még mindig nem nyugodott bele a leverésbe és szervezkedik, ujabb erőfeszítéseket tesz, ez indokolja a munkásőrségek létrehozását. A munkásőrség ezaakivül a rendőrség és a honvédség mellett a béke, a rend ás a közbiztonság biztosítását mozdítja elő. A munkásőrség tagjai lehetnek elsősorban azok akik 1919 óta résztvesznek a munkásmozgalomban, másodszor, akik már 1945 ólőtt belekapcsolódtak a munkásmozgalomba, harmadsorban azok, akik 1945 óta tagjai a pártnak és az októberi események ideje alatt szí rádan kiálltak a párt ügyéért. A népörség szervezeti szempontból a kerületi rendőrség alá tartozik, igénybevétel szempontjából viszont a kerületi pártbizottsághoz. A mindenkori kerületi titkár utasítására lép akcióba. A népörségbe való felvétel és leváltás kérdésével mindenkor a pártszervezet foglalkozik, Javaslatot tesz a kerületi népörség parancsnokára és helyettesére, parancsnoknak Fajszi Lajos elvtársat javasolja, helyettesének Lélik Zsigmond elv. társat. * I 1 r> ORSZÁGOS LEVÉLTÁR J I . " -ÜLI."— I
