Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.9.a/2)
1957-06-25
P _ — — — s-------------«•«> ^ .. ............ ■ 1-------------------------------------------------------------------------F--------^ T nuMajc^MAKKnrdsrarKSKSiB^tfeiLViYzri^. 1 gj.'űmSMMVSIKHi^KKMWllIKH » _ Í#:ÍTÜ4 . ;.l:. hőoő :■%'■/ CiM**''" 4 1 I 1 C- 5 - - g szór nem voltak kopások érdemben állást foglalni, politika.! természetű határozatokat hozni. ba/ A beszámoltatásoknál gyakran hiányzott - éppen a doIgazékka 1 valé eleven kapcsolat hiján - a párt vezetők személyes tapasztalata. °«/ Számos^esetben hoztak - helytolenün - döntéseket, beszámoltat ások alkalmával tömogszervezefcekre és műszakiakra,, 4*/ A termelés terén végzett pártmunka közben pártszervezeteink túlzottan csak a termelés oldalával foglalkoztak és lényegesen kevesebb energiát fej tettek ki a dolgozók / különösen a munkások / jogos igényeinek biztosítása érdekében* Ennek többek közt az is oka volt, hogy a pártvozetok nem ismerték elégge a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit. Viszont igen sokszor e tekintetben nem az alsóbb pártvezetők voltak elsősorban hibásak, 00. 5./ Kisebb pártszervezeteknél - és nagyobb üzemek decentralizált 1 alapszervezeteiben - előfordult, hogy a pártvezetők nem látták világosan : mindenről., ami a gazdasági egység területén történik, ami ott a tormelosi tevékenységgé} ás az emberek te életével kapcsolatban van, joguk van tudni, tőlük senki ilyen irányú információt meg nem tagadhat. Összefoglalva a jellemző h_ hátait a termelés pártái lenőrzése torén, megállapíthatjuk ; a munka gyakran öncélúvá vált, nem segítette kellőképpen elő a termelést és a dolgozók életét érintő" kérdések helyes megoldását0 Kern lettek kielégítően bevetve a pártpolitikai munka olyan sajátos eszközei mint a helyi tapasztalatok elemzése, az elemzés alapján megfelelő agitáció kidolgozása a párttagok és pártonkivuliek mozgósítására® E helyett gyakran olyan módszerek érvényesültek, mint a gazdasági - műszaki vezetők utasitgatása. Mindezek nyomén pártszervezeteink kisebb-n-gyobb mértékben elvették a műszaki gazdasági vezetők önállóságát, csökkentették ezek felelősségérzetét, ezeket magukra haragították, béklyóba vertek a szakemberek és tömegszervezetek kezdeményezőkészségét« így nem csoda , hogy az ellenforradalom uszításától /*—^ fü-getlenül is több helyen ellenszenvessé vált a termelés párt/ ellenőrzése és a pártszervezetek nem tudták kivívni a kellő tekintélyt. Ahhoz, hogy a pártszervezetek betöltsék hivatásukat az ipari Vflfolatoknál nem lehet egyszerre teljes, részletekre kiterjedő eloirUut ^aani - Áltóliiban & foludcitoli ruindoxilitt ős rni-üdöű iiolyzot — ben másként jelentkeznek. Ha azonban pártszervezeteink abbéi indulnak ki, hogy minden fontos problémára ki kell terjednie a partraunkán^k es a megoldás alapvető módjoi mindig a tapasztalatok, elemzese alapjan kialakítandó tömegpolitikai munka, akkor minden valőszinüseg szerint nem térnek le a helyes útról* Kiindulásnál az ellenf orradalom utáni uj helyzetben mindenesetre több körülményt figyelembe kell venni? a./ Elsősorban a termeles pártellenőrzése torén a múltban elkövetett hibákat - melyeket fentebb már nagyvonalakban tárgyaltunk, b*/ A pártszérvözeteknek egyszerre két fronton kell erős munkát kifejtem,- Egyrészt kömény harcot f lytatni az üzemekben mogoujt ellenforradalmarok es a fejekben meglévő ellenforradalmi nézetek ellen, másrészt a termelés • ormai íz ál ás át poli/ -L---------=J I
