Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1985-02-23
- OG * Néha még párttagok is beleesnek abba a tévedésbe, hogy a jó minőségű fegyelmezett munka megkövetelését főnöki önkónyeskedésnek, vagy az üzemi demokrácia megsértésének tartja. Sokan azért sértődnek meg, vagy húzzák fel az órrukat, mert rossz munkájukra, magatartásukra valaki végre már egyszer kimerte mondani, hogy az rossz. Az egyenlősdiség káros szemlélete is gyakran fékezi a feszesebb munkafegyelem megteremtését. Párttagok között is akadnak akik az egyenlősdiséget valamiféle szocialista igazságosságnak tartják. Ezért a jövedelmek jelentősebb differenciálására törekvő gazdasági vezetés gyakran nem talál megfelelő támogatásra. Legtöbbször csak abban van egyetértés, hogy hogyan lehetne többet fizetni. Általában tapasztaljuk azt, hogy emeltók az árakat, mikor emeljük a béreket, pedig szerintünk ma fontos kérdés az is, hogy hogyan lehetne a rosszul dolgozó, fegyelmezettlen munkaerőket még rosszabbul megfizetni, mert a jobb munkára való ösztönzésnek még feltétele'az is, hogy akinek a teljesítménye nem megfelelő az szorgalmának hiányát a bérében is jobban érezze mint eddig. Az érdekviszonyok hibás értelmezésével is többször lehet találkozni. Az egyén, a közösség, a társadalom érdekeltségében elég gyakran az egyén vagy a szükebb csoportérdek javára billen a mérleg. Néha még a pártszervezetek is támogatnak jogtalan kéréseket. Néha a társadalom érdekeit sértő döntéseket. A közérdeket sértő uj jelenség, hogy egyesek fő munkahelyén végzett munkájának rovására, azon kivül igyekszenek gyarapodni, és itt mi a fő munkahelyen végzett munka rovására tesszük a hangsúlyt, mert a közösségi érdek,mind a munkamorál szempontjából ezt tartjuk a döntőnek. Ugyanis a közösségi érdeket hagyja figyelmen kivül az, aki fél energiával végzi munkáját fő munkahelyén, még akkor is, ha mellékállásban vagy a különböző munkaközösségekben egyébként társadalmilag hasznos munkát végez. Ezzel a magatartással nem csak egyszerűen a fő munkahelyen okoz kárt, hanem segíti az olyan kiegészítő vállalkozási formák működését, amelyek a társadalmilag indkolható mértéken túl már csak az egyén érdekeit szolgálja. Szerintünk ezért arra volna szükség, hogy az egyéni érdekeket szervezettebben állítsuk a közérdek szolgálatába. Ugyanis miközben a közérdeket sértő manipulációkról az utóbbi időkben olyan sokat beszéltünk, a kelleténél kevesebbet szólunk és kevésbé támogatjuk a pozitiv kezdeményezéseket, törekvéseket. Pedig, ha azt akarjuk, hogy mindenki megértse ami az irányelvekben is megfogalmazódott, hogy az egyéni érdekek érvényesítését csak a közérdek szolgálatával, figyelembevételével érhető el, akkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy az egyéni érdekek érvényesítésének intézményes támogatása is a közérdeket szolgálja. Kormányunk ebből a megfontolásból nyitott kapukat az egyéni kezdeményezések előtt, de hogy e kapukon kilépők melyik útra lépnek az önös egyéni érdeket szolgáló útra, vagy összahangban a saját és a szocialista társadalomunkat gazdagító útra, ez rajtunk is múlik, akiknek a támogatás mellett kötelességük az ellenőrzés is.
