Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1985-02-23
körzetekben a közműellátás hiányai .is• egy gondolom, a lakosság közérzeténél: javítása érdekében az elkövetkező időkben az anyagi erők jobb koncentrálásával, a feltételek kiegyenlitodesére kell törekedni, jobban figyelembe véve a tervezői munkában a különböző fórumokon elhangzott javaslatokat, észrevételeket, kéréseket. Tennünk kell ezt azért, mert a jé és hasznos_tapaszt ■ latok azt bizonyítják, nem kell félnünk attól, hogy mind szelesebb tömegek beleszólhatnak a tervekbe, a mikro és makro környezet alakításába. Még határozottabban élnünk kell a demokratikus fórumok adta lehetőségekkel, mert alkalmasak a lakosság tájékoztatására, a hasznos javaslatok összegyűjtésére, ás a meggyőzésre egyaránt, — egyszerűen a demokratikus jogok gyakorlasara. A várospolitikai találkozók rendszerének - túl a kölcsönös információ-áramlás hasznán -, be kell töltenie a mozgósító szerepet is - közös cselekvésre, közös társadalmi munkára kell, hogy moz-A beszámoló számszerüségében tartalmazza az elmúlt evek társadalmi munka értékét. Ha kimondjuk szépen hangzik a 100 millió Ft. mégis ugy érzem szólnom kell arról, Hogy a sok miért kevés es mi módon lehetne több. . , . , Napjainkban sokat vitatott téma, hogy a lakosság passzivitása, érdektelensége nő. Ez a megállapítás csak részben igaz. Az^viszont teljes egészében, hogy ma már csak akkor^mozgósíthatok társadalmi munkára az emberek, ha az általuk létrehozott értékeket megbecsülik, és nem a szemük láttára megy tönkre, legyen az park, játszótér, vagy csak egy egyszerűen elültetett fa. Megítélésem szerint, a passzivitás fő oka ebben keresendő, és ez nemcsak az effektiv társadalmi munkát végzőkre igaz, -hanem azokra is, akik társadalmi aktívaként, közérdekből, közösségért tevékenykednek. Ha foglalkozunk - hozzáteszem jogosan - az orvosok és ! pedagógusok társadalmi presztízsével téma kell, hogy©egyen az ! önzetlenül segítést vállaló, jobbításért tevekenyksdo emberek presztízse, társadalmi megbecsülése is. Emeljük rangra ezt a munkát, ismerjük ós ismertessük el. Tevékenységük pénzbe nem mérhető, igy meg sem fizethető, de a különböző fórumokon legyenek ők a követendő példák. . Az értékrendek egyfajta eltolódásával együtt, az anyagias szemléletmód előtérbe kerülésével, a mi, milyenk fogalma háttérbe szorult, az én, enyém szóhasználat mellett, A kongresszusi irányelvek ugy fogalmaz; hogy "szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek: a fegyelem lazulasa, a felelőtlenség, a köztulajdon hanyag kezelese, a jogtalan haszonszerzés, s a mindezekkel szembeni elnéző magatartás. Az utóbbi ki-^ tételt veszélyesebbnek tartom, mint az előzőeket, mert©z előzőek szaporodását elősegíti, hogy mi többiek elnézzük, latjuk ugyan, de nem akarjuk észrevenni, méginkább szovatenni,©mit elitelmik, magunkban helytelenítünk. Ez a tény közgondolkodásunk visszafejj lődéséhez vezethet. Tennünk kell ellene, mindenkinek a maga oeru— létén, a maga módján. tó_________________________________— -J- 70 ~
