Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1985-02-23
egv£ <rS2kö2e. Azt ma már mindenki tudja, milyen beláthatatlan következményei vannak egyik vagy másik hiányának. Ahogy a társadalmi- gazdasági struktúra átalakulása erőteljesen meggyorsult az elmúlt években, ugy növekedtek meg az iskolával szemben támasztott követelmények is. Ezeknek a követel— ..ményeknek a teljesítése nem kis nehézséget jelent a ma iskolájának, mind ©zemélyi, mind tárgyi vonatkozásban. Megoldást az országban mar ugy tünilc találtak, s ez az úgynevezett nevelési központ, illetve az általános művelődési központ, Ilyen intézkb-,140 működik az országban. A fővárosban Csepelen indult 3 í'ÁQcUtóesten, Ksp°sztásmegyeren is beindul, még ebben az évben, 1985-ben. A kongresszusi irányelvekben megfogalmazódott, hogy a közoktatás javitasanak feladatait és feltételeit társadalmi-, gazdasági program keretében kell meghatározni. Örülünk e határozott megfogalmazzanak. Önök is bizonyára tudják, elkészült az uj oktatási törvénytervezet , megvitattuk, javaslatokat tettünk hozzá, nemsokára a Parlament elé kerül elfogadásra. A közoktatás feltételeinek javítása is megfogalmazódott, amelynek végrehajtása akkor sem tűnik könnyű feladatnak, ha a "hét szűk esztendő végét járjuk". Az -irányelvekben nagyon határozottan megfogalmazódtak a fiatalak oktatásara - nevelésere vonatkozó feladatok.■ Ezeket a feladato- ÍSh.f? cétókat a mai. valóságos társadalmi- gazdasági viszonyok .kozott kell megvalósítani az iskolának. Az elmúlt években, de nyugodtan mondhatjuk, hogy napjainkban is újfajta életvitelt és érdekrendet találunk a családban. Az úgynevezett 2. vagy 3, gaz?af-f igen nagy^szükség van rá, - tudjuk! - a szülők szabadidejének nagy részét elveszi. A szükség hozta helyzet lassan állandósul, s atalakul.! A "még meg kell venni az automata mosógépet, vagy a színes TV—t, majd utána lesz időm beszélgetni a gyerekkel'; nézőpont, sajnos nem egyedi. A GMK-ban, akár szombat, vasarnap is dolgozo a^a nem tud bekapcsolódni a nevelésbe, s ha a pedagógus pálya elnőiesedésének hátrányait érezzük, hogyne len— ne érezhető a^családi nevelés "elnőiesedése"? Az anyagi javakért va0,kar0a1n e3Z1!e s©m veszi a család, hogy nem tud megállni a gyűjtögetésben. Eszre sem veszi, hogy a gyerek felnőtt, csak ha problémát okoz, vagy ha mar késő. Tudják, a nevelés minden pillanata egyszeri, többé vissza nem téríthető pillanat. Természetesen nem akarom azokat a családokat megbántani, akik tisztességgel, a szükségből kényszerülnek a túlmunkára, ók azok, akik tudjak hol kell megállni. De! A fáradt szülő nem mozdul ki otthonról. Nem ismeri és nem keresi a rekreáció lehetőségeit. Ezek és hasonló jelenségek erőteljesen fokozzák az iskola és a társadalom közötti ellentmondásokat és erőfeszítéseinkkel szemben, az iskola nyitottsága ellen hatnak, de egyben jelzik is a .feladatokat felé. letise^re, politikus magatartásra nevelni csak személyes példamutatassal lehet. Vonatkozik ez pedagógusra, szülőre egyaránt. A pedagógusnak e feladatok ismeretében, munkája elismeréseken.. szüksége©an erkölcsig anyagi elismerésre. Bármennyire furcsa, a pedagógusok - s ez pártértekezletünkön hangzott el -A- 55 -L 7-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------~ J
