Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1985-02-23
- 34 -ember, sok fiatal véleményét hallani, olvasni az Írásos dokumentumokat. Olyan érzésem keletkezett közben, amely miatt muszáj volt elgondolkoznom azon, hogy ha ennyi erőfeszítés tör- ' tént, márpedig történt, akkor valamiféle baj van, mert gyakran és elsősorban a saját korosztályom beszél arról a családban, üzemben, hogy sokkal rosszabb a helyzete, mint évekkel ezelőtt volt. Es amikor ez jutott eszembe, elkezdtem végiggondolni a saját életem legutóbbi 5 éves szakaszát. Furcsa - vagy inkább természetes hogy minden olyan nehézséggel találkoztam, amit valamennyi fiatal elmond, ha véleményt kérnek saját maga, vagy a társadalom jelenlegi helyzetéről. Mi történt tehát velem. 1980-ban mentem férjhez, azaz családalapitó fiatal voltam 20 évesen. Betanított munkása voltam akkor is a TUNGSRAM-nak, hiszen csak a 8 általános elvégzéséről volt bizonyítványom, bár utolsó évét jártam munka mellett a gimnáziumnak. Munkahelyi környezetem és KISZ szervezetem közössége, az a munka, amit ott vállaltam, ébresztett rá igazán arra, hogy nem állhatok meg azon a tudásszinten, amiről valaha azt lcepzeltem: elég nekem. Családalapitóként, munka mellett nem volt valami vidám dolog a tanulás, de nem akartam lemaradni. 1980-ban mentem tehát férjhez. Anyagilag nem álltunk valami jól, s férjem édesapjánál laktunk. Nagyon spóroltunk, hiszen bíztunk abban, hogy nemcsak papíron szereplő elvek azok, melyek a munkáslakás építési akció keretében épülő lakások elosztására szólnak a TUNGSRAM-ban. 1981-ben megkaptuk a lakást. Hadd ne mondjam el, kitől mennyit kértünk kölcsön - gondolom mindenkinek van erről fogalma. De megvolt a lakás, ahová 1982-ben hazavihettük az akkor megszületett kislányunkat. Sok mindenben változtattunk, ebbe beletartozik az életmód, a munkakör is. Férjem - aki beállító műszerész a TUNGSRAM-nál - sok túlmunkát vállalt, majd amióta GMK van az üzemben, ott dolgozik. Mondjam azt, hogy ez nem jó a családnak? Nem mondhatom, nem mondom, mert az azóta eltelteidé alatt a lakásunk otthonná vált, s már nem kell arról beszélni, hogy azért járunk farmerben, mert szeretünk lezserül öltözködni, hiszen már telik egy-egy uj ruhára is. Nem állítom, hogy nincs semmi gondunk. A gyermekruhák és a többi áruféleség növekvő árai miatt en is - mint annyian - 2-3 évre veszek kabátot a kislányomnak, még akkor is, ha az első évben emiatt a vállán kicsit lelóg. Mi is vállaltunk úgynevezett OTP gyerket, mint az a sok száz fiatal házaspár, aki pl. a TUNGSRAM-tól kapott 5 óv alatt lakást, mert igy a befizetés is, a havi törlesztés is elviselhetőbb. Emellett az is igaz, hogy szeretnénk, ha meg is születne majd a kicsi, bár tapasztaltuk, hogy az a néhány tizezer forint pillanatnyi kedvezmény villámgyorsan elmegy a gyerekre. L * fej á.) Ví V i'tt '-%(j í' ■ fiv'i’tó C. fi' I i
