Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1985-02-23
I A vállalati szervezetek radikális átalakítására csak ott került sor, ahol a gazdasági körülmények kikényszerítették ezt, pl. TUNGSRAM, Chinoin. A szervezetfejlesztésben további jelentős tartalékok vannak, ezért ez a folyamat nem tekinthető lezártnak. Az irányítás szervezete még ma is több vállalatnál bonyolult, bürokratikus; az indokoltnál magasabb alkalmazotti létszám fenntartását igényli. Az elkezdett folyamatokat folytatni kell, biztosítva a vállalaton belüli egységek nagyobb önállóságát. Néhány vállalat csökkentette az irányító apparátus létszámát osztályok összevonásával, főosztályok megszüntetésével, pl. TUNGSRAM, Bútoripari Vállalat, Chinoin, Gépelemgyár. Több helyen a döntési hatásköröket decentralizálták és növelték a gyáregységek hatáskörét. Sajnos ez a folyamat a gyáregységek szintjén általában megállt. Egy részük korszerűsítette belső érdekeltségi rendszerét, és konkrét célokhoz kötve, különböző ösztönzési rendszereket vezetett be, pl. export, minőség, anyagtakarékosság, stb. A belső érdekeltségi rendszer korszerűsítése a jövedelmek újraelosztását vonta maga után, amit csak a párt- és szakszervezeti szervek jelentős politikai munkájával lehetett konfliktusmentesen megvalósítani. Az üzem- és munkaszervezésben minden vállalatnál történtek lépések, azonban általában kevés eredfi - ménnyel. A szervezőmunka általában alacsony fokú, mert a külső feltételek /pl. anyagellátás/ és sok helyen a belső feltételek /pl. a munkaerő hiány/ ezt nem segítik. Az erőfeszítések ellenére sem javult kellően a technológiai fegyelem, az alkatrészgyártás minősége, és lassan csökken a selejtes alkatrészek száma. Ezért a következő időszakban a szervezet korszerűsítésére, az üzem- és munkaszervezésre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani és megtenni minden lehetséges intézkedést, konkrét lépést. | Az iparvállalatok beruházási tevékenysége, a kutató—fejlesztő munka helyzete j A tervciklusban - a Mikroelektronikai Vállalat kivételével - jelentősen csökkent a vállalatok beruházási tevékenysége. Az eszköznövekedés üteme elmarad a termelési érték növekedési üteme mögött. A VI. ötéves tervben /az előző 11,5 milliárd Ft-tal szemben/ a vállalatok - tudatosan, a népgazdasági tervekkel összhangban - 6,6 milliárd Ft. beruházást terveztek, de ennek megvalósítására sem kerül sor. A tervezett beruházásoktól való eltérések alapvető okai: — a vállalatok hitelképességének további csökkenése; — a tervezett importgépek behozatalának elhúzódása. A kerületben jelentős beruházási tevékenységet a Mikroelektronikai Vállalat hajt végre, több mint 2 milliárd Ft. értékben, s e beruházás az előzetes tervszámokban - természetesen - nem szerepelhetett. A belföldi elektronikai alkatrészellátás lehetőségének megteremtése érdekében 1982-ben, kormányprogram részeként megalakult a Mikroelektronikai Vállalat. A MEV - a korábbi Híradásipari Kutató Intézet- és az Egyesült Izzó Félvezető Fejlesztési Főosztály integrálásából jött létre. 1984 január 1-től az , Egyesült Izzó Gyöngyösi Gyárát is a Mikroelektronikai Vállalathoz csatolták. Eddigi termelési és értékesítési tevékenysége megfelel a kormányprogramban megfogalmazott irányelveknek.
