Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1985-02-23
- 5 - 1 X lr IA szocialista gazdasági építőmunka főbb jellemzői *I Újpest iparvállalatai és ipari szövetkezetei fontos helyet foglalnak el az ország, Budapest gazdasági életében. A beszámolási időszakban az ipari termelés 3 -3,5 %-át biztosították. A gazdálkodó egységek 1984-ben Budapesten 34 ezer főt foglalkoztattak, - a vidéki telepekkel együtt 55 ezer főt - és összesen 36,6 md Ft. termelési értéket állítottak elő. A megtermelt árúmennyiség kb. 42 %-át külföldi piacokon értékesítették. A teljes értékesítés 22,0 %-a konvertibilis elszámolású export. 1 I " A kerületi iparvállalatok, gyárak és szövetkezetek gazdálkodási tevékenységét a XII. kongresszus, a népgazdasági tervek, a budapesti, valamint a kerületi Pártbizottság gazdaságpolitikai határozatai szabták meg. A VI. ötéves terv eredeti célkitűzéseit a gazdálkodó egységek az egyre nehezedő feltételekhez iga-1 I zították, s több vállalatnál a VI. ötéves terv célkitűzései módosultak. A termelési érték, a nem rubel elszámolású export volumene, a nyereség általában az eredeti tervnél alacsonyabb szinten realizálódik. fl fi . . Az iparvállalatok fejlődése intenzív szakaszba lépett. A korábbi időszakra jellemző eszköz- és létszámbővítési törekvések feltételei gyakorlatilag megszűntek. Előtérbe kerültek a létszámstabilizálásra és a meglévő eszközök jobb kihasználására irányuló törekvések. Erre döntően a gazdaság szigorodó követelménye kényszerítette a gazdálkodó egységeket. I fi Megállapítható, hogy lezárult a vállalatok egyenlő és gyors ütemű fejlődésének korszaka. Differenciá' ®''/fl ^ ff/ lódott a termelésnövekedés üteme. Felszínre kerültek a termelési szerkezet korszerűtlenségéből, a termékek magas költségráfordításából és az elavult vezetési módszerekből adódó ellentmondások. Az időszak jellemzője, hogy volt olyan vállalat, amely 1-2 év időeltolódással a „csúcson”, majd a „mélyponton” volt, s volt olyan, amelyik a „katasztrofális” helyzetből a legeredményesebbek közé került. || | ff ff A gazdasági feltételrendszer szigorodása - amelyet a szabályozórendszer változása juttatott kifejezésre - nem adhatott engedményt az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került vállalatoknak sem. 1 I A kerületi iparvállalatok egy része a VI. ötéves terv időszakában kezdte meg - a korábban felvett - hitelek törlesztését. A világpiaci recesszió elhúzódása, a kihívásra történő viszonylag lassú belső változtatási készség, - ami a nem rubel elszámolású piacokon komoly értékesítési nehézségeket okozott, - valamint a gazdasági feltételrendszer szigorodása, szűkítette a vállalati fejlesztési forrásokat, amelyek kö* vetkeztében több vállalatnál zavar keletkezett a hitel visszafizetésében. Néhány vállalat - a tervidőszakon belüli - hitelátütemezésre kapott lehetőséget. A TUNGSRAM Rt. gazdasági-pénzügyi helyzetének rendezésére az Állami Tervbizottság hozott határozatot. Több vállalat un. kibontakozási programot készített a nehéz helyzetből való kikerülésre, a hatékonyság belső tartalékainak feltárására.m ir~ <