Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1980-02-16
azt megfelelő szervezettséggel feldolgozzuk és el is vigyék, mint a Cérnagyárból felszólaló elvtársnő mondta, tehát ez a folyamat meglegyen. Ez egy szervezettséget kiván, de vájjon mi múlik itt a vállalaton és mi az, ami nem rajta múlik. Attól, hogy a vállalat szervezett még nem biztos, hogy van anyaga. Tehát ha nem tudjuk ezt szinkronba vinni ezt a két témát, hogy a vállalati szervezettség és a népgazdaság szervezettsége szinkronban legyen, akkor itt mindig lesznek belső feszültségek és gondok és fordítva is. Lehet, hogy a népgazdaság egy-egy területe szervezett és a vállalatnál nincs meg a szervezettség, nem kapja meg időben a munkához a szerszámot, a rajzot, stb. neki kell utánajárni. Itt ebben a témakörben nagyon sok a tennivalónk és nagy a lemaradásunk márcsak azért is, mert nemcsak a XI. hanem az előtte való kongresszusokon is egy föltárna volt a szervezettség javítása# Az elmúlt 5 évben 5 ezer szervezőből álló szervező intézeteket hoztunk létre. 4 évvel ezelőtt a Bp-i Pártbizottságon vitattuk ezt a témát, minden ipari vezető azt mondta ez nem lesz jó elvtársak, mert elviszi tőlünk azt a néhány szervezőt, aki még tudna valamit csinálni és ezek az intézetek gyártják nekünk a tanulmányt és tüzelőanyagnak esetleg jó lesz. Sajnos ez bekövetkezett ez a helyzet. Pel kell erre figyelni, hogy az 5 ezer kiképzett szervező, akikre olyan büszkék vagyunk ez mit nyújt nekünk azon kivül, hogy tanulmányokat kilószámra. Mit lehet megvalósítani abból, amit leir és mit mer vállalni, hogy ebből lesz látszámmegtakaritás és lesz belőle termelékenység és hatékonyság. Itt nagyon sok a konkrét tennivaló. Mit tettünk mi, IV. kerületi vállalatok. A beszámolóban is le van irva, hogy az üzem- és munkaszervezésben sokat tettek a vállalatok. Nem eleget, de felülvizsgálta majdnem minden vállalat a tevékenységét és megpróbált egy folyamatrendszert, egy rendszerszervezésü termelést kialakítani. Nagyon nehéz ez. Nem olyan biztos, hogy a számitógép megoldja ezeket a problémákat, nem vagyunk felkészülve, a bizonylatok rosszak és a számítógépbe hiába teszünk be rossz bizonylatot, attól jó eredményt nem fogunk kapni. Itt felül kell vizsgálni az elindulási ütemet, mi legalábbis lelassítottuk a tapasztalataink alapján az előbbrelépést. Felülvizsgálta minden vállalat az anyag munkanormáit. Ez állandó munka különben is, ezt nem lehet befejezni, mert mire befejezte újból kezdheti. Nálunk is ez egy folyamat, széket gyártunk ós rájöttünk, hogy a széket nem kilóra veszi a vevő, hanem darabra és nem muszály annyi anyagot beleépíteni, mert az értékítélete aszerint szól, hogy lehet-e ülni rajta nem pedig, hogy milyen súlyos. Ezek olyan állandó feladatok, amiben a vállalatok igen sokat léptek. Hol kell gyorsítani. Gyoroitani kell a gépek és eszközök kihasználásában, amiben mindenféle állami intézkedés dacára is be kell vallani nem tudtunk előbbre lépni. Ez a második, harmadik műszakpótlék ebben nem sokat hozott. Itt még óriási a tartalék. Néha vannak gépeink, amelyeket bűn egy műszakban Uzemelteni, mégis abban működik, mert nem tudjuk megteremteni hozzá a munkaerő feltételeket. Sokkal többet kell tennünk az önköltségcsökkentésben. Sok PB tag ül itt és nem egyszer volt napirenden, hogy le kell arról szoknunk, hogy az a jó vállalat, amely a legtöbb volument hozta. Lehet, hogy a jövőben az lesz a jó vállalat, amely a legkevesebbet hozta, vagy visszafelé ment. Ez számunkra uj dolog. Az önköltség, hogy elfutott azt mutatja, hogy még nem jutott elég erőnk arra, hogy ezt is a figyelem középpontjába állítsuk. Sokat kell tennünk az üzemi légkör javításáért. Itt felmerült a párttltkár elvtársak részéről. Óriási az elmaradásunk. Megdöbbentő számokat kaptam nemrég saját vállalatunknál. Akik fizetésemelést kaptak tavaly arra azt hinné mindenki ez sikerélmény, boldog dolog, hogy fizetésmmelést kapott. Ezeknek a fele: elégedetlennek nyilvánította a tó 7 =J xamwxitf!s*M*así*xivaa!%?K *- 40 -
