Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1975-02-08
■ I^pm I <||pü'M HITT I ' —— ' -----------------------------R; í i ' . . . ■- 91 -Cselányi János elvtárs, a MüM 22-es Szakmunkásképző Intézet párt titkára. Tisztelt Pártértekezlet ! Én az oktatáspolitikával kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani. Az fogalmazódott meg bennem, hogy az általános iskolák mellett a szakmunkásképző intézetek fejlesztését kell elsősorban feladatnak tekinteni. A határozat ezzel azt is kimondotta, hogy a munkásnevelésben kell az elkövetekezendő időszakban előbbre légni. Ez azért is indokolt, mert politikánk osztályszövetség nélkül, s mint ilyen osztálypolitikai nevezetesen a muhkáspoltikai, mely kifejezi a szocializmus, az egész társadalom érdekeit is. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lényegi jegyeket hordoz magával. Az utánpótlásért kapcsolatos felelősség tehát innen ered és azt foglalja magába, hogy annak az osztálynak nevel tagokat, amely a munkashatalraat képviselet, és amelynek a társadalom és gazdasági fejldődés folyamatában meghatározó, döntő szerepe van. Másodszor annak az osztálynak utánpótlásáról van szó, amelynek politikai öntudatára, elkötelezettségére, világnézetére és fegyelmére feltétlenül szükség van. Harmadszor azt a fiatal nemzedéket neveljük, amely maga két kézi munkájával a nemzeti javak nagy többségét tereáiti meg. Ezek a tényezők egyszerre élnek a felelősség mellett, ugyanakkor követelmények a neveléssel szemben. Pártunk nagyon jogosan minden iskolatípustól elvárja az ilyenirányú tevékenységet, de bázisának ugy gondoljuk a szakmunkásképző intézeteket tekinti. Ezért néhány gondolatot erről a kérdésről. Tennék ezt azért is, mert 25 éves jubileumhoz érkezünk és ebből az alkalomból bátran kijelenthetjük, hogy a negyedszázad szakmunkás utánpótlását hibáival együtt is, de jelentős eredménnyel megoldotta. Alapjában az eddigi követelményeknek megfelelt. Az mar egy másik kérdés, hogy a következő negyedszázad, vagy a századforduló követelményeinek hogyan fog majd eleget tenni. Reméljük, hogy változtatással igen. Az oktatási reform bevezetése óta már történt itt is komoly változás, a korszerűsítés érdekében a szakmákat égyesitették, összevonták, a zárt képzési rendszert megszüntették, ugyanakkor középfokra emelték. Az azóta bevezetett uj irányítási rendszer is helyesnek bizonyult* melynek lényege, hogy a határozat a felsőszintű irányításban ágazati és főhatósági felügyeletet teendőket, feladatokat határoz meg, mind a munkaügyi, mind a művelődésügyi minisztériumok részére. A közvetlen irányítást és ellenőrzést a megyei, illetve a Fővárosi Tanács Művelődési Osztályára bizta. Hogy ezek az intézkedések milyen strukturális változással jártak arra nem térnék ki,de arra igen, hogy a képzés mennyire kiszélesedett. így pl. nemcsak a tizenévesek szerezhetnek szakmunkásképzést* hanem korosztálytól függetlenül mindazok, akik az ezzel jaró követelményeknek eleget testnek. Vagy a ráépített iskolatípus, amely két, vagy három év ütán érettségi bizonyítványt ad. Arról nem is beszélve, hogy igy létt szabad az ut a munkások előtt akár a legfelsőbb oktatási formákhoz is. Ezután mondhatnánk, hogy minden rendben van. A szakmunkásképzés, a szakmunkás utánpótlás a helyére került.^ Lényegében igen, de ez nem ilyen egyszerű és könnyű, mert tovább tó 7 — - - - - - - -- - - - - - - - - - - -- • -- ■ - - - - ■ - ...
