Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1975-02-08
Dr.Tóth István elvtárs, a Gyógyszerkutató Intézet vegyészmérnöke. pártvázetöségi tag. Tisztelt Küldöttértekezlet ! A magam részéről is nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy e magas tanácskozáson számolhassak he a tudománypolitikai irányelvek megvalósulásának helyzetéről, illetve problémáiról. Nem törekedhettem teljességre, s ezért csak a kutatóintézetek életét, ill. az ott folyó munkát meghatározó legfontosabb problémákról szólok. A felszólalásom első részében röviden ismertetem a KB Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztályának jelentését, néhány főbb megállapítását a tudománypolitikai irányelvek megvalósításának helyzetéről, A második részben a fenti kérdések figyelembevételével igyekszem röviden értékelni a kerületben működő 3 kutatóintézet egyikében, a Gyógyszerkutató Intézetben az irányelvek megvalósulásának helyzetet és problémait, A tudománypolitikai irányelvek megjelenése óta a kutatóbázis országos szinten jelentősen fejlődött. A tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre fordított anyagi eszközök gyorsabban nőttek mint a nemzeti jövedelem. 1969-1972 között a tudomány részesedése a nemzeti jövedelemből 2,5 %-ról 3 %—ra emelkedett. Az utóbbi években azonban a ráfordítás növekedése lefékeződött, 1969-ben 19 %-ról 1972-ben 8 %, amely visszahatott az irányelvekben kitűzött célok megvalósításának bi lehetőségére is. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a kutatóbázis fejlődése egészében véve extenziv jellegű volt. Kutatasiranyitásunk_szervező tevékenysége az elmúlt időszakban az országos távlati tudományos kutatási terv megalkotására összpontosult. A kormány által 1972. áprilisban elfogadott terv megfelel az irányelvekben foglaltaknak, hiányossága viszont, hogy nem tartalmazza a#tematikai program megvalósításához szükséges anyagi es szellemi erők összevonásának, átcsoportosításának távlati elképzeléseit. A tudománypolitikai bizottságnak anyagi alapok hijan nincs lehetősége közvetlen finanszírozással befolyásolni a kutatást. A vallalatszerüen működő kutató helyeken a tervszerűség kevésbé fej-^ lődik. Jórészt rendszertelen kutatási megrendelések miatt^az eves tervek kialakítása is nagy nehézségekbe ütközik. A főhatóságoktól kapott hosszabb távú megrendelések és saját kezdeményezesu kutatások alig kötik le kapacitásunk 15 %-át. Ez a számadat az utóbbi években növekedett. Országos szinten a kutatói káderallomány fejlesztése az irányelveknek megfelelően történt, legintenzivebben, 25 %-kal a társadalmi kutató helyeken nőtt a kutatok száma. A kutatói káderállomány számszerűleg elég jelentős, ez azonban elsősorban a létszámnövekedés következmenye. A tudományos dolgozók egyéni, anyagi ösztönzése az irányelveknek megfelelően helyes irányba fejlődött, ugyanakkor fokozódtak és nem kívánatos arányban hatottak az egyetemi, akadémiai ós vállalatszerűén működő kutatóintézetek közötti jövedelemkülönbség. Ezek a jövedelemkülönbségek képezték mindeddig a kutatói mobilitás egyik fó akadályát is. A kutatói pártszervezeteknek éppen az irányelvek végrehajtásában tanúsított; aktivitásuk leven növekedett tekint elyuk. Nagy többségük helyesen él a beséamoltatasi jogkörével, jelentős hatással van. az intézetek politikai, tudománypolitikái közhangulatára. L----2---_J- 48 -