Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1975-02-08

A közművelődési törvény megjelenése óta jelentős szemléletváltozás érez­hető a gazdasági vezetők körében. Csökkent a művelődés jelentőségét lebecsülő nézetek hatása. Egyre többen felismerik, hogy a közművelődési munka szorosan kapcsolódik a szocialista építés feladataihoz. Az üzemek többségében 1977-től ágazatonként eltérő időben, 1978 végéig létrejöttek a vállalati művelődési bizott­ságok. A kezdeti útkeresés után ma már többnyire megfelelő, egységes művelő­dési program alapján dolgoznak. 1 . m Az üzemekben és az oktatási intézményekben az elmúlt időszakban megkü­lönböztetett figyelem irányult a munkásmüvelödésre. A feladatterv kiemelte a felnőttoktatás fontosságát és eredményességének növelését határozta meg. Figye­lembe kellett venni azt a tényt, hogy a kerület munkásságának általános felké­szültsége az elmúlt közel egy évtizedben végzett tudatos munka alapján javult. A fizikai dolgozók között egyre több az érettségizett. A szakmunkásképzők és szakközépiskolák esti és levelező tagozatán az elmúlt 5 évben 2450 fő végzett, melynek több mint 87 százaléka fizikai dolgozó. A vállalati tervekben főként a fiatalok., szakmunkások képzésére, tovcibbkcp­­zeséie fordítottak a korábbinál nagyobb figyelmet. Szükséges azonban felfigyelni ar­ra, hogy a beiskolázottak létszámában az utolsó egy-két évben - az előző évekhez viszonyítva - csökkenés van. Nagy erőfeszítések történtek az üzemekben dolgozó általános iskolát el nem végzettek számának mérséklésére. A beiskolázottak lét­számában a fejlődés számottevő. A Dolgozók Általános Iskolájában végzett tanulók száma 1898 fő. Az üze­mek fizikai dolgozói közül azonban ma még a 40 éven aluliak mintegy 23,2 szá­zaléka hiányos általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A gazdasági és tár­sadalmi szervek nagy gonddal foglalkoztak, a tanulás szervezésével, segítésével. A;. eredmények azonban nem kielégitőek. Az általános iskola 8 osztályát cl nem végzettek száma újratermelődik, melyben a 30 éven aluli fizikai munkások ará­nya növekedett. Ezért a vállalatok gazdasági, társadalmi szerveinek, különösen a klSZ-nek a további tudatos szervező, meggyőző munkáját és a felelősségét fo­kozottabban érvényesíteni kell. A munkahelyek a szakmai és politikai képzést, illetve továbbképzést kiemel­ten kezelik. Javultak és bővültek a szakmai ismeretszerzés, a termelés igényeinek megfelelő szakismeretek nyújtásának lehetőségei. Betanító és munkásképző tan­folyamokat szerveznek. Hangsúlyozást érdemel, hogy az üzemi, a műszaki és közgazdász értelmiségnek a szerepe mind nagyobb, a szakmai előadások, vizsga­­előkészítő konzultációk vállalása munkájuk egyre természetesebb tartozékává lett. A szakmai képzést és és továbbképzést segíti az 1973-óta eredményesen működő Újpesti Munkástovábbképző Központ is. Működése során alsószintű vezetőkép­zést, ismeretbővítő- betanító és szakmaváltó tanfolyamokat szervez. Működésével hasznos, fontos közművelődési feladatot lát el. A munkás művelődés egyik fontos bázisa a szocialista brigádmozgalom. A munkásmuvelődés ügyét nélkülük előrevinni nem lehet, eredményes munkát csakis aktivitásukra, igényeikre és tapasztalataikra építve folytathatunk. A btigádtagok 82 százaléka vesz részt politikai oktatásban. Az üzemi isme­retterjesztő előadások, szakmai továbbképző tanfolyamok hallgatóinak legna­­gyobb rcsze szocialista brigádtag. Az elmúlt években a párthatározat munkahelyi végrehajtásának eredményeképpen jelentős mértékben fejlesztették általános és szakmai műveltségüket, szocialista gondolkodásmódjukat, kulturáltabbá vált élet-U3

Next

/
Oldalképek
Tartalom