Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1975-02-08
A szocialista gazdasági épitomunka főbb jellemzői Újpest iparvállalatai és szövetkezetei jelentős helyet foglalnak el a népgazdaságban, Budapest iparában. A kerület szocialista ipara (a vidéki telepeit is beleértve) kb. 70 ezer dolgozót foglalkoztat. A kerületi iparvállalatok és szövetkezetek 1979-ben 27 milliárd Ft termelési értéket állítottak elő, 41 százalékkal többet, mint 1975-ben. Döntően feldolgozó ipari tevékenységet folytatnak, közszükségleti és fogyasztási cikkeket termelnek. Az újpesti iparvállalatok és szövetkezetek a megtermelt árumennyiség közel 50 százalékát külföldi piacokon értékesítik. A termelésen belül magas részarányt képvisel a - lakosság ellátását biztosító - fényforrás, gyógyszer, lakk- és festék, bőr- szőrme és bútoripari termékek előállítása. A vállalatoknál és a kutatóintézetekben több mint kétezer dolgozó foglalkozik közvetlen kutatással. A beszámolási időszakban a kerületi iparvállalatok és szövetkezetek tevékenységét meghatározták a párt gazdaságpolitikai határozatai, valamint a kerületi Pártbizottság irányító, ellenőrző tevékenysége, összességében időarányosan megvalósulnak a fejlesztési, termelési, értékesítési, jövedelempolitikai és szociálpolitikai célkitűzések, azonban a gazdálkodásban kedvezőtlen tényezők is jelentkeztek. Nememéi kedett a terveknek megfelelően, a hatékonyság, s ennek kövekeztében a vállalatok nyeresége is a tervezett alatt maradt. A szükségesnél lassabban valósult meg a vállalati gazdálkodásban a takarékosság, az önköltségcsökkentés. A költségek gyorsabban nőttek, mint a termelési érték. A beszámolási időszakban az ipar szerkezetén belül tovább nőtt a gépipar és nehézipar súlya. A fejlesztések, beruházások eredményeként jelentősen megnőtt a kerületi vállalatok, szövetkezetek exporttevékenysége. A nem rubel elszámolású export növekedésében döntő szerepet tölt be az Egyesült Izzó és a Chinoin, mely két vállalat a tőkés export 80 százalékát produkálta. A két vállalat a tőkés export V. ötéves tervbeli gyorsütemíí növelése érdekében jelentős összegeket vett igénybe a 45 milliárdos export árualapot bővítő beruházási hitelkeretből. Emellett is várható, hogy az előirányzott nem szocialista export növekedése a tervezett szint alatt realizálódik, döntően az ismert külpiaci problémák miatt. A termelési, értékesítési növekedést a jelentős új beruházások, valamint a rekonstrukciós jellegű beruházások eredményezték.. A IV. ötéves tervidőszakból áthúzódó és az V. ötéves tervben indított beruházásokra 5 év alatt vállalataink és ¥ szövetkezeteink. 11 milliárd forintot fordítanak. A beruházási eszközök 40 százalékát gépekre és berendezésekre, 20 százalékát technológiai fejlesztésre, 30 százalékát építésre, 10 százalékát szociális, jóléti körülmények javítására fordítják. A beruházások megvalósításának pozitív hatásaként a gépek és berendezések aránya az összes állóeszközökön belül 51 százalékra nő. A beruházásoknak fele a budapesti és ezen belül zömében a kerületi üzemek korszerűsítését szolgálta, teljesítve c'ZzN oz 1975-ös kerületi pártértekezlet ezirányú határozatát. Az V. ötéves tervcélok eddigi teljesítéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a tőkés export árualapot növelő beruházások megvalósítása a tervezett ütemnek megfelelően ha-Gq Jp 3 5 ,