Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1970-10-17 / pártértekezlet/1

rnttítmeamoi nww.Tr wifiw %

“—------||||| jg (1 f ' I

I I- 95 -A X. kongresszus irányelvei, a IV. kerületi Pártbizottság beszámoló anyagai foglalkozik az oktatási reform alapján végrehajtott középiskolai szerkezeti változásokkal. Köztudott, hogy valamennyi középfokú, fiatalokat oktató - tehát nem dolgozókat képező - technikumunk két évvel 6 20 lőtt megkezdte átszervezését szakközépiskolává. Ezzel egyidejűleg számos gimnázium - kerületünkben ilyen a Kanizsai Gimnázium - első osztálya már szakközépiskolai tanulókat iskolázott be. Ezzel kezdetét vette az egységes szakmai középiskolák szervezése.

Az első és meghatározó elv az volt az íjtipusu szakközépiskola, hogy a technikumi modellt vegye alapul. A másik az volt, hogy az iskolatípus a technikumok nehézségeiből okulva vegye jobban figyelembe a tanulók életkori sajátosságait és 19-15 éves koruaknak ne tanítson olyan műszaki tárgyakat, amelyeknek megértése, elsajátítása ilyen korú, átlagképességü tanulóktól még nem követelhető meg. A harmadik és ez szorosan összefügg az előbbivel az volt, hogy csökkenjen a tanulók túlterhelése. A negyedik, hogy az átszervezéssel nem kell sietni, olyan ütemben történjék meg, hogy ehhez az objektív feltételek, tanszerek, tankönyvek, egyéb felszerelések az iskolák rendelkezésére állnak. Ezeket az alapelveket mi pedagógusok most ültetjük át a gyakorlatban. Az átszervezés folyamán sok tapasztalatot szerzünk. Jelentkeznek olyan nehézségek, amelyekre a középiskolákat irányitó szerveknek idejében fel kell figyelni. Az egyik ilyen gondunk az, hogy 4 éves átlagot véve alapul csökken az műszaki képzés aránya az összes óraszámokhoz viszonyítva. A technikumok azért voltak - főleg a munkásszülők körében - igen népszerűek, mert annyi műszaki ismeretet nyújtottak, hogy technikusi oklevelet szerzett tanulókat szívesen fogadtak üzemekben.

A Landler Jenő Gép- és Híradásipari technikumban felmérést végeztünk két végzett évfolyamról. Megvizsgáltuk, hogy milyen munkakörben dolgoznak végzett tanulóink. A technikusok 85 %-a dolgozott műszaki és 15 %-a nem műszaki munkakörben. Az u^jtipusu szakközépiskolákban a szűkített műszaki képzés lehetőséget ad ugyan arra, hogy az általános műveltséget nyújtó tárgyak^ óraszámát valamelyest emeljük, ez minden esetre jobban előkészíti a tanulókat a felsőbbfoku továbbképzésre, de az a műszaki oktatás kellő mennyiségének rovására történik. A másik alapelv, hogy abból a követelményből, hogy a szakmai tantárgyak oktatásánál, tanévekre való elosztásánál vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat, ezidáig nem sokat oldottunk meg a régi technikumok gondjaiból. Az ilyen tárgyak a régi helyükön maradtak, vagy még az is előfordult, hogy egy évvel korábbra kerültek. A taaulók túlterheltsége, melyről oly sok szó esett a pedagógiai szaksajtókban, mint a napisajtókban, sajnos nem csökkent. A szakközépiskolások rapixíx heti 36-38 órát töltenek az iskolákba, ehhez hozzászámítva az otthon is elengedhetetlenül szükséges tanulást egy szakközépiskolába járó tanuló munkája több, mint egy heti 44 órában foglalkoztatott dolgozóé. Sokan a tanulók közül többletfeladatokat vállalnak, szakkörökben dolgoznak, nyelveket tanulnak, egyetemre készülnek, politikai, KISZ munkát végeznek, s a felsorolást lehetne folytatni.

ró 2 rój