Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1970-10-17 / pártértekezlet/1

Ugyanez vonatkozik a házkezelőségek címére küldött jelzések vonatkozásában is. A felvilágositó szó, az együttérzés, segitő szándék helyett bürokratikus elutasítás a válasz, az eredmény elkeseredés, közömbösség, mely visszaveti a szocialista közgon­dolkodás kialakítását. Ugyanilyen élesen jelentkezik az elité­lés és felháborodás az indokolatlan meg nem dolgozott, sokszor horibilis jövedelemre szert tevő, luxus életformán élő személyek­kel szemben. Követelésként hangzik, hogy ezeket a meg nem dolgozott jövedelmeket, ha kell adminisztratív eszköhökkel is meg kell fogni. Gátat kell vetni az ilyen jelenségeknek. Nem lehet tűrni, hogy ügyeskedés, vásárlók megkárosítói, ellátási nehézségeink vámszedői, spekulánsok hatványozottan annyit ke­ressenek, mint a legmagasabb kategóriába sorolt dolgozók, még­pedig a kisemberek, a fogyasztók életszínvonalának rovására. Az emberek nem tekintik bűnnek a magas jövedelmet, ha amögött a társadalom számára hasznos munka áll. De rossz közhangulatot teremt, igazságérzetat bánt, de gyakran a közélet tisztaságába vetett hitet is zavarja az illetéktelen jövedelem. Ismerjük a santóból a 2o Ft-os havi zöldségest, a 5o-4o ezer forintos cukrász jövedelmiket, öröklakások, autók, Balaton-i villák tör­téneteit. Nem látjuk és nem ismerjük azonban az ezzel kapcso­latos átfogó, határozott intézkedést. Ugy hiszem, bár nem vagyok közgazdász, ha olyan adópolitikát alakítunk ki, hogy ne legyen értelme a csupán jövedelmet emelő áremelésnek, akkor előbbre lépünk. Persze elsősorban a lehetőségen kell változtatni, még­pedig az állami és szövetkezeti szolgáltatás színvonalának nö­vekedésén keresztül. Ezek az antiszociális jelenségek egy kis rétegre korlátozódnak, hiszen kerületünk kereskedelmi, vendég­látóipari dolgozói, kisiparosai és kiskereskedői híven teljesí­tik azokat a feladatokat, amelyek a kerület szolgáltatásában, a lakosság ellátásában rájuk hárul. Az említett anomániák ellen a Tanács, a NÉPI ellenőrzés, a kereskedő Imi felügyelet és más állami szervek sokkal határozottabban kell hogy fellépjenek, de a népfrontnak is céltudatosabban kell munkálkodni ezen torz jelenségekkel szembeni közhangulat elleni kialakítása érdekében. Nem kisebb a feladatunk a kerület 813 kisiparosának politikai nevelése vonatkozásában sem. Nem kívánom a kérdéseket tovább sorolni, mert az említettek is érzékelik e vitafórumaink érté­két, azt a munkát, amelyet az információ, s a tudatformálás te­rén a párt politikájának megvalósítása érdekében tettünk. Az eredmények mellett fogyatékosságunk, hogy számos esetben nem eléggé időben és gyorsan reagálunk az eseményekre, itt elsősor­ban a nemzetközi kérdések vonatkozásában, de előfordul belpoli­tikái és helyi kérdések esetében is. Ezen javítanunk kell, mert a párt politikája népszerűsítésének, megértetésének egyik ha­tékony és fontos formája, hogy ezt a helyi problémákon kersz­­tül közelítsük meg. A szocialista államélet erősítése, a szo­cialista demokratizmus kiszélesítése megköveteli a dolgozók kezdeményezéseinek, észrevételeinek, panaszainak, javaslatainak általában ügyeinek gpors, eredményes intézését. Ebben a népfront tett egyet- s mást, de még megközelítőleg sem merítettük ki azokat; a lehetőségeket, amelyek rendelkezésünkre állanak. E munkában jelentősen előbbre káli lépnünk. Szoros, tervszerű és gyümölcsöző a kapcsolatunk a kerületi tanáccsal, tömegszer­vezetekkel, államigazgatási és gazdasági szervekkel. 5 _J- 87 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom