Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
— 62 — A pártszervezeteknek segiteni kell a megfélelő személyek kiválasztásában, de legalább ennyire fontos, hogy kommunistákhoz< méltóan segitsék a kutatáshoz szükséges jó mikroklíma kialakításához. A jó mikroklímához hozzátartozik a nyilt, tudományos viták, az aktuális politikai kérdések és a helyi problémák nyilt, őszinte feltárása és a feladatok megoldásában mutatott kezdeményező, bátor tevékenység* A káderkérdés egyik lényeges pontja a kutatóintézetekben a tudományos fokozatok megszerzésére irányuló munka* Ebben a vonatkozásban az akadémia megfelelő szerveinek bíráló észrevétele alapján,már a közeljövőben jelentős változás, javulás várható. El kell érni, hogy a napi feladatok és a tudományos értekezések célkitűzéseit közelebb hozzuk egymáshoz. A káderkérdésnél maradva egyetlen megjegyzést szeretnék tenni, mely felmerült többekben is, hiányérzetet, rossz érzést váltott ki. A kérdés a kutatóintézetek kutatói állományával kapcsolatosak. A tudománypolitikai irányelvek mindenki által helyeselt megállapítása, hogy egy-egy kutatóintézet kutatói állomanya gyakran megmerevedik, ezért szükséges biztosítani a kutatók cseréjét, felfrissítését, azt a bizonyos körforgást az ipar, az oktatás és a kutatás között. A jelenlegi helyzetben az irányelvekben is foglaltakat figyelembe véve csak ugy lehet gyorsan megvalósítani, ha nyugati mintára meghatározott időszakra szerződéses feladatra veszik fel a kutatót. Ugy érzem, hogy ennek a módszernek általánossá válása éppen a létbizonytalanság kérdésének előtérbe kerülése miatt nem lenne kedvező. Akadályozná azt a másik célkitűzést, hogy tudományos iskolák, centrumok alakuljanak ki. így ezen a területen a megfelelő módszereket még meg kellene találni. Természetesen az elmondottak nem azt jelenti, hogy vezetők esetén a meghatározott időtartamú megbízatás nem kívánatos, ellenkezőleg. Ez a pártszervezetek munkáját is nagyban megkönnyítené, mivel mód nyílna az egyes periódusok eltelte után a vezető beosztású kutatók^ vezető beosztásúak értékelésére és javaslat tevésre a további funkcióba maradást illetően, hiszen ezek a funkciók egyébként is a pártszervezetek hatásköri listájában szerepelnek és igy a pártszervezeteknek feladatuk a hármas szempont figyelembevételével véleményt mondani a vezető elvtársaknak a munkájáról, ez a hármas szempont, amelyek közül az egyike talán a politikai felkészültség, a politikai helytállás fogalmazza. Elsőrendű fontossággal kell hogy figyelembe vegyenek a pártszervezetek. Szeretném még elmondani, hogy az elmúlt évben több alkalommal beszéltem baráti országok kutatóival. Ismeretes, hogy nálunk is voltak és vannak változások a tudomány irányában, de ugyanez vonatkozik nyugati országokra, sőt olyan vezető országra, mint az Egyesült Államok és pl. a most folyó nemzetközi félvezető konferenciák, amelyeket intézetünk szervez, a folyósokon és fehér asztal mellett az itt vendégeskedő nyugati kutatók minden különösebb kertelés nélkül elmondják azokat az aggodalmaikat és problémáikat, hogy a tudomány irányításban náluk komoly válság van, aminek egyik megnyilvánulási formája az, hogy egy fordított áramlás indult meg a kutatókat illetően nyugatról az Egyesült Államokból vissza Európába. Ezt azért szerettem volna mellékesen megjegyzni, mert mindez azt mutatja, hogy a tudománypolitikai irányelvek aktuálisak, hogy ebben a kérdésben meg kellet találni azokat a módszereket, amelyek az elkövetkezendő időben meghatározzák a tudomány, műszaki fejlődésünk irányait. I_______________________________________________2_________________________________ I ■ — “ ^ ' —' _—-... tJlT >x