Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
- 55 -Legalábbis az állami ipar osszfoglalkoztatottságához képest a nagyon kedvező és sokszor az emberek igazságérzetevel nem összeegyeztető igen magas kereseti források nem nagy szambán vannak. Összehasonlíthatjuk ezt akár kerületünk ipari vonatkozásában is, hogy az 5o ezer kerületi f og la lkoz tatot ura milyen számban ^al! ez a lehetőség fenn. Akkor hát valahol másutt kell keresni a hiba okát. És ez a mást véleményem szerint az általam felsorolt tényezőkben kell keresni, ezeket kell részletesebben elemezni. Hogy milyen hatása van a munkaerőnek vállalati partértekezletre készülve Qgy dm?va felmérést készítettem# Mit jelent* a mi valla*latunknál ez a létszám mozgás. 1969-ben az ossz fizikai munkás 30 %-a mozgott. Ha figyelembe veszem, hogy egy munkahely létesítése az Egyesült Izzóban kb. loo ezer ft-ba kerül, ha figyelembe veszem, hogy a betanítási költségek egy-egy munkahelynél mintegy lo ezer Ft—ot tesz ki — legalábbis ilyen nagysagrendek vannak - könnyű kiszámítani, hogy az Izzóban lévő munkaerő mozgás, ha csak a fele arányban is csökken le 5 %-os jövedelem többletet eredményezhetett volna. Véleményem szerint e kérdésben való javulás jelentős részben üzemen belüli oldalról keresendő és ebben nemcsak a gazdasági vezetésnek, hanem párt, társadalmi szerveknek rendkívüli szerepe és befolyása van. Ha ebben a kérdésben javulást akarunk elérni, annak alaplelt ét ele, hogy az emberhez közel kerüljünk. Az emberhez való közelebbjutás, az emberre való ráhatás pedig^ a párt ideológiai, eszmei célkitűzéseinek nagyobb megértetését is eredményezi egyúttal, ha ez nemcsak a gazdasági munkában és a termelésben fog javulást eredményezni. A munkaerő, fluktuáció ellen sokan adminisztratív intézkedéseket sürgetnek. Ez azonban véleményem szerint nem fér össze a demokratizmussal, nem összeegyeztethető azzal. Más módon kell a megoldást megkeresni. Természetesen az előbb felsorolt ártényezők között nagyon nagy szerep jut a vállalatok vezetőire, az hogy milyen a munkahely, milyenek a munkahelyi körülmények, munkaviszonyok annak Kialakításában a vezetésnek rendkívül nagy szerepe van, s az is a tapasztalatom, hogy erre nem mindenütt helyezik a kívánt gondot. E helyzet felismeréséből kiindulva az elmúlt 4 évben igyekeznünk minden erőforrást megragadni, felhasználni arra, hogy dolgozóink munkahelyi körülményei, sőt életviszonyaiban is jelentős javulást idézzünk elő. Nagy szómban hajottunk végre munkahelyenként korszerűsítést a higéina, a modernség igényével, üdülési, pihenési lehetőségeiken javítottunk sokat. Elindítottuk a Budapesti PB kezdeményezésére azt a lakásépítési akciót, melynek során ezév vég#ig várhatóan mintegy 45o családnak adunk uj otthont. A tudatos munkára jól hatoltak az éves és perspektivikus üzemegészségügyi és szociaális létesítményeinek fejlesztési tervkitüzései, azok helyes sorrendiségbe állítása, kedvező helyzetet teremtett, mint amikor évről-évre történt annak elbírálása, hogy a rendelkezésre álló eszközöket hogyan használjuk fel. Jobb tehát a távlati sperspektivikus célkitűzések felvázolása még akkor is, ha esetleg a gazdasági lehetőségek azok megvalósítását időlegesen elhalasztják, eltolódást szenved a célkitűzések felvázolásához a pillanatnyi helyzethez képest. Mindez mellett azonban ugy érzem, hogy a vállalati közmorálban az egyes emberek reális értékitélése alkotásában a közjóért való küzdelemben, a közös tulajdon megvédésében, a kárt okozók, a logosok elleni küzdelemben nem értünk el megfő lelő eredményt. raattawaMwm i lawjnwng* & I __________________________ —--- f
