Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
I 5 . £ I *- 38 -A pártszdrvezenek helyzetét és tevékenységét különösen a ktsz-ekben 3 tényező teszi sajátossá. A párttagság számaránya általában alacsonyabb, mint az üzemekben. Kerületünk 3*9oo kisipari szövetkezeti dolgozó közül csak 277 a párttag. Az üzemi széttagoltság kedvezőtlen feltételeken teremt a párt munka számara. Továbbá a szövetkezeti érdekeltségi forma könnyebben kiélezheti az ellentétet a csoport és a társadalmi érdekek között. Hozzájárul mindehhez, hogy a ktsz -ekben a tömegszervezetek tevékenysége nem eléggé intenzív, s a tagság politikai nevelése gyakran pusztán egyetlen szervezetre a közgyűlés által választott; közgyűlési bizotttögra hárul. A pártszervezetek számára az egyik legnehezebb feladatot és egyik legnagyobb problémát a társadalmi és szövetkezeni érdek, valamint a tagok és a szövetkezeti érdekek időszakos és látszólagos ellentmondásának feloldása, leküzdése jelenti. A tagok egyes csoportjai és a szövetkezetek egész érdekei között gyakran keletkezik ellentmondás. De ez az ellentmondás látszólagos és feloldása a pártszervezetek feladata. Fontos politikai kérdés, hogy a pártszervezetek felvilágositó, nevelő munkával megértessék, hogy nincs külön csoportérdek és szövetkezeti érdek, hogy a szövelfeBzet tevékenysége az ossz társadalmi érdekkel összhangban van. Az uj gazdasági mechanizmus bevezetésével a szövetkezetekben is megszűnt a felülről előirt terv és ma már a gazdasági szabályozók hivatottak e szövetkezetek tevékenységét a kívánt irányba terelni. Ezek azonban természetüknél tágabb keretek közöttt határozzák meg a tennivalókat, a teljesítésnek több módja lehetséges és nem biztos, hogy ezek azonos hatással szolgálják a társadalmi érdekeket# A szövetkezeti nyereséget lehet növelni az eszközök hatékonyabb felhasználásával, megtakarításukkal, esetleges nyereséges gyártmány struktúra kialakításával, vagy éppen illetéktelen haszonnal, árdárgitással is. Az eredmény menyn iségileg azonos lehet, de a társadalom számára mégsem közömbös a nyereség elérésének módja. A szövetkezeti pártszervezetek feladata, hogy fellépjenek az olyan esetek ellen, amikor szövetkezet egyes vezetői szövetkezeti érdek ürügye alapján a nagyobb osztalék fizetését a társadalmi ossz érdek rovására akarják biztosítani. A szövetkezeti kommunistáinak nagyobb osztalék reményében sem szabad megalkuvónak lenni és határozottan fel kell lépni a szövetkezeti ipar jóhire érdekében a káros tendenciák ellen# A szövetkezeti társszervezetek munkájában uj elemeket hozott a szövetkezeti demokrácia szélesedése. Mig kifelé megnövekedett az önállóság, lefelé szükségessé vált a szövetkezetek kollektiv felelősségének további erősítése# A demokratizálódás a szövetkezetekben nem erősödik önmagától, bár vitathatalan, hogy a szövetkezetek tagságának döntő többsége otoigaxik vonzódik hozzá. A szövetkezeti tagság szocialista tudatának erősítése, továbbfejlesztése az elkövetkezendő időszak halaszthatatlan politikai feladatai közé tartozik. A pártszervezeteknek bátorítani és nevelni kell a szövetkezetek tagságát , hogy élni tudjon jogaival. Lényeges, hogy a szövetkezet legfontosabb ügyeit hozzák a tagság tudomására, mutassanak rá a legfontosabb összefüggésekre, ismertessék a döntési változatokat megvilágítva azok előnyeit és hátrányait. Ma a szövetkezeti tagság elég nagy része nem ismeri eléggé jogait, helyzeténél fogva áttekintése sincs a szövetkezetről, ami pedig fontos előfeltétele annak, hogy élni tudjon jogaival. ró - I i I
