Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1970-10-17 / pártértekezlet/1

- 25 -A X. kongresszusra készülve azt; várjuk, hogy ez a fejlődés töretlen marad és a IV. ötéves terv célkitűzései/ a III. öt­éves tervhez hasonlóan maradéktalanul megvalósulnak. Az ered­mények mellett a heszámoló néhány kedvezőtlen tényező jelentke­zését is felveti. Többek között megállapítja, hogy nem emelke_ dett kielégítően a munka termelékenysége, a termelés műszaki színvonala, lazaságok vannak a munkaerő gazdálkodásban és a mun­kafegyelemben. Ez a megállapitás a mi vállalatunkra is ráillik. Ezzel kapcsolatban szeretnék felvetni néhány gondolatot. Minden­ki előtt ismert, hogy a nagyobb nemzeti jövedelem, a magasabb életszinvonal a gazdálkodás növekedésével, a munka termelékeny­ségével biztosítható. Bár ez az igazság széles körben elfogadott, mégis a gyakorlatban nem mindig érvényesül. Időnként az a kérdés is felmerül, mivel kezdjük; a bérek emelésével ösztönözzük-e a termelékenység növelését, vagy a termelékenység növelésével arányosan növeljük a dolgozók jövedelmét. Az átlagbérszint a bérek emelésével igyekezett öszöönözni a termelékenységet és a nemzeti jövedelem emelkedését. Ezért is következett be a ter­melékenység stagnálása egyes területeken 1969-ben, ugyanakkor, amikor a berek emelkedtek. A IV. ötéves tervben várható, hogy a terelők javítják a bérpolitikát és a bérekemelkedését a terme­lékenység növekedéséhez, illetve az egy főre eső vállalati nye­reség változásához kapcsolja, vagyis 1971-től a bérek csak abban az ütemben emelhetők, ahol a termelékenység és az egy főre jutó vállalati nyereség is emelkedik. Milyen feladatokat jelent ez számunkra ? Az elkövetkező időszakban e lőtérbe kell állítani a termelékenység és műszaki színvonal emelését. Ilyen feladat­tal már ezévben is foglalkoztunk, A KB. 1969. novemberi határo­zata alapján. Ennek eredményeként ezév első félévében, sőt a ül. negyedévet is figyelembe vehetjük, a termelés emelkedik. Vállalatunknál pl. az első félékben a termelékenység 14.3 fr-kal emelkedett és ennek alapján £6 millió Ft-tal több bútort adtunk át a kereskedelemnek. A kongresszusi verseny is jelentős lendü­letet adott a termelékenységi feladatok megoldásához. Örömmel jelentem a küldöttértekezletnek, hegy a kongresszusi vállalásunk kát vállalatunk dolgozói december 1-re teljesítik. Az a hiányos­ság, ami a termelékenység és a műszaki színvonal fejlesztésében jelentkezett várhatóan pozitiv irányba változik a jövőben. Szá­mításunk szerint, ahhoz, hogy a jövében a bórszinvom lat 1 %-kal növelhessük 7-10 %-kal kell növelni az egy főre jutó nyereséget, ami 2-3 %-os termelékenység növekedést igényel. Ennek realizálá­sa nem lesz könnyű feladat. Ezért érddmes már most erre felké­szülni és a politikai munkában erre irányítani a figyelmet. A mi párcszervezetünk fő feladatának tekinti ennek megoldását. Milyen irányban próbálunk tevékenykedni és megoldást keresni. A megoldás a megfontolt célkitűzések kialakításában rejlik. Meg­vizsgáltuk, hogy a belső tartalékok feltárását hol kellene kez­deni; a termelésirányítás javításával, ? Az anyagmozgatás gépe­sítésével ? Vagy a gyártmány struktúra javításával, ami válla­latonként változhat. Alapvető feladatnak látszik annak vizsgála­ta is, hogy üzemi rekonstrukció, vagy uj gyár épitése a célszerű. Vizsgálataink szerint a budapesti ipar rekonstrukciója minden­képpen jövedelmezőbb acz ha intenzív fejlesztésre épül. Pl. a budapesti üzemekben ma a termelékenység nálunk kb. 30 %-kal ma­gasabb, mint a vidéki egységeinkben. 1 ^ k " ■ in ■ ■! nja~—•'■j® < ró 7_______________________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom