Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
reszt és szervezetei továbbfejleszfve munkájuk módszereit, a dolgozók, a lakosság és a fiatalok különböző rétegei körében eredményes, nevelő, tájékoztató, mozgósító feladatokat láttak cl, és közvetítették a véleményeket a párt és más illetékes szervek felé. Az elmúlt években a kerületi Pártbizottság irányításával szervezték a lakosság és a dolgozók társadalmi megmozdulásait, az évfordulók, ünnepek politikai és kulturális rendezvényeit. E téren különösen eredményes munkát végeztek, a jubileumi évfordulók ünnepségei kapcsán. A pártirányítás fejlődését elősegítette, hogy az utóbbi években a Központi Bizottság a tömegszervezeteket és mozgalmakat érintő számos kérdésben állást foglalt, és ennek alapján a pártszervezetek munkájában egyértelműbbé váltak az irányítás elvi és gyakorlati módszerei. A kerületi Pártbizottság rendszeresen beszámoltatja a tömegszervezetekben, mozgalmakban dolgozó kommunista vezetőket végzett munkájukról, és a feladatokhoz megfelelő segítséget ad. Javult, tervszerűbbé vált a Pártbizottság koordinációs munkája. A pártszervezetek is rendszeresen beszámoltatják a tömegszervezetek kommunista vezetőit, segítik, ellenőrzik munkájukat. Általánossá vált, hogy a választások alkalmával már funkcióban levő kommunistákat jelölnek a tömegszervezetekbe vezetőségi tagoknak, aktíváknak. A kerületi tömegszervezetek választott testületéiben dolgozó kommunisták következetesen képviselik a párt politikáját. A sok nehézség, esetenkénti meg nem értés ellenére is, becsületesen eleget tesznek megbízatásuknak. Rájuk hárul az a feladat, hogy elnyerjék és erősítsék dolgozó társaik bizalmát és támogatását a párt célkitűzéseinek megvalósításához. Munkájuk értékelése és elismerése az eddigieknél is nagyobb figyelmet érdemel a kerületi és üzemi pártbizottságoktól. Miközben a tömegszervezetek és mozgalmak pártirányításának helyes módszerei kialakultak és mind- ^ inkább általánossá válnak, helyenként előfordul az is, hogy túl aprólékosan foglalkoznak egyes szervezetekkel, beavatkoznak munkájukba, sértik önállóságukat. Máskor viszont az irányítás és ellenőrzés anynyira általános, hogy nem jelent segítséget. Gyakran előfordul az is, hogy egyes pártszervezetekben nem értékelik és ellenőrzik a párttagok tömegszervezetekben végzett pártmegbízatását. A pártvezetőségek irányító munkájának még mindig leggyengébb pontja, hogy nem tanulmányozzák, nem ismerik eléggé a tömegszervezetek felsőbb szervei által hozott határozatokat, így azok végrehajtásának konkrét ellenőrzése, segítése nem folyik kielégítően. A szakszervezetek szerepe az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése során jelentősen növekedett. A vállalati, intézményi, üzemi szakszervezeteknek munkája a nagyobb követelményekkel együtt fejlődött, hozzájárult a gazdasági, politikai eredményekhez, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Munkájuk élénkebbé vált, tekintélyük növekedett. Javult a gazdálkodással, termeléssel kapcsolatos munkájuk, állásfoglalásaik megalapozottabbak, konkrétabbak. Az elmúlt időben érdemben foglaltak állást a vállalatok szervezetének, a nyereség elosztásának, bérrendszerének kialakításában. Előkészítették és biztosították a kollektív szerződésekben meghatározott feladatok végrehajtását, jelentős szerepük van a vállalati és egyes csoportok, egyének érdekeinek egyeztetésében. A szocialista munkaverseny irányítását nagyobb felelősséggel végzik, nagy szerepük van a versenyszabályok elkészítésében, a versenymozgalmak lebonyolításában, értékelésében. Az elért fejlődés mellett a szakszervezeti munkában sok olyan gyengeség, fogyatékosság tapasztalható, amelyek a hatékonyságot csökkentik.- Nem fordítanak elég figyelmet a szakszervezeti munka egyik fő feladatára, a dolgozók politikai, kulturális nevelésére. üt- Az érdekvédelmet gyakran nem kapcsolják egybe az elvégzett munkával. Az anyagi javak elosztására lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak, mint az előállítására..- Nem eléggé kezdeményezőek a munkacrőgazdálkodás, a szocialista differenciált bérezés gyakorlati kidolgozásában. Gyakran nem lépnek fel a jogtalan követelésekkel és a munkafegyelem megsértőivel szemben. Állásfoglalásaikban, döntéseikben nem érvényesülnek kellően a vállalati, gyári és népgazdasági érdekek.- A gazdasági, hivatali vezetők részéről gyakran tapasztalhatók olyan megnyilvánulások, amelyek lebecsülik a szakszervezet segítő szerepét, szándékát, l 1------------------——r w ■ KJ----------”-------------------------■ ■■ W " ' f 1 1 » ' 32
