Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
, A ****** OipL. »n. munkásketülct| f«os «**. *. ■* . ró# wjk I mc£„K,«b=„. A keiben . AltaJS * n,o2galmi „ J a » az általános iskola 8 osztályával. A továbbképzést lerekez , gy . • 1 i i - ff nagy munkaerőmozgás és a munkaerőhiány miatt nem szorgalmazzák elegge az altalanos iskola elvégzését. A pillanatnyi termelési érdekeken túl kell lépni, s főleg a fiatalabbak es a nők ^JZlLlTT ff Zésével, a tanulási feltételek javításával kell változtatni a helyzeten. A dolgozok középiskolaiban egyensúlyozott a helyzet, 3000 körül van a tanulók száma, 80%-uk fizikai munkás. gr Kerületünkben a közművelődés fontosabb pillérei - a filmszínházak mellett - továbbra is a művelődési házak és a könyvtárak. Ezek közül több az elmúlt időszakban bővült, korszerusodott (Szabó Ervin Könyvtár, Gyapjú, Magyar Pamut, Duna Cipőgyár stb.) Gazdagította művelődési feltételeinket hogy az 1966-os pártértekezlet célkitűzése alapján modernül berendezett területi, ifjúsági klub letesu t. Művelődési intézményeink a fejlesztések ellenére jellegük, struktúrájuk miatt nem biztosíthatják alapvetően Újpestnek - mint fejlődő ipari kerületnek - kulturális ellátottságát. Ezért olyan központi kulturális ob® jektum kialakítása szükséges a IV. ötéves terv során, amely komplex módon biztosítja a színház, a ® hangversenyterem, a mozi, a klubok stb. iránti igények kielégítését. A népművelés a maga sajátos eszközeivel segítette a társadalom előtt álló feladatok megoldását. Részt | vállalt a közgazdasági szemlélet formálásában, az etikai nevelésben, a fizikai dolgozók gyermekeinek kulturális nevelésében. Hozzájárult a munkások műveltségének és szakmai ismereteinek bővítéséhez. A ve| télkedők új rendszerével jól szolgálta a szocialista brigádok tudatának formálását. Szakköröket, klubokat szerveztek. A forradalmi évfordulók bensőséges ünnepségei a munkásmozgalom hagyományainak ápo- ^ j lását segítették. Hátrányosan befolyásolta a népművelési munka hatását az életritmus fokozódása, a TV egyébként örvendetes elterjedése is. Csökkent az ismeretterjesztő előadások résztvevőinek száma, az olvasólétszám stagnál a könyvtárakban. A munkaidő-csökkentés a művelődési munkában még nem hozott kellő eredményt. Számos művelődési intézményünk - főleg az anyagiak hiánya miatt - olcsó szórakoztatást nyújtó műsorokat iktat programjába. Ez a művelődéspolitikai kompromisszum annál is inkább káros, mivel dolgozóink egy elég jelentős részére még mindig hat a kispolgári ízlés- és életszemlélet, a felszínesség. Meg kell említeni, hogy üzemeink egy részében a helyi párt- és szakszervezeti szervek az elmúlt 4 év során - főleg gazdasági problémák miatt - kevés figyelmet fordítottak a közművelődés kérdéseire, s a kultúra munkásai nemegyszer magukra hagyatva dolgoztak. Ezen változtatni kell. A továbbiakban a Tanács, az üzemi párt- és szakszervezeti szervek, a KISZ, arra törekedjenek, hogy társadalmi feladatainkat elősegítő kulturális tevékenységet alakítsanak ki. A kultúra munkásai ne „produkciókra” törekedjenek, hanem keressék azokat a formákat és módszereket, amelyekkel a társas életet, a közösségi szemléletet erősítik. Segítsék az embereket, hogy a modern szocialista és klasszikus irodalom és művészet alkotásait megértsék. Erősítsék a materialista szemléletet, segítsék bensőségesebbé tenni a családi események társadalmi módon való megünneplését. A kultúra színes eszközeivel vegyenek részt a szocialista embert jellemző tulajdonságok alakításában és erősítésében. A műveltségi színvonal emelése, a kulturális „fehér-foltok” felszámolása társadalmi ügy, fontos pártpolitikai feladat. Kerületünk sportélete Az MSZMP Politikai Bizottság 1967. november 26-i határozata nyomán - kerületünkben - tovább fejlődött a sportélet. A gyakorlatban eredményesen valósul meg az a helyes elv, hogy a rendelkezésre álló tárgyi és anyagi eszközök elsősorban a tömegek igényeit biztosító testkultúra fejlődését szolgálják. Az MTS kerületi Tanácsának irányítása alá 33 sportkör, illetve egyesület tartozik. Éves szinten közel 2,5 millió forinttal gazdálkodnak, amelynek forrása állami és vállalati támogatásból adódik. A sportkörök, egyesületek tagjainak száma közel 20 ezer fő. A különböző szakosztályokban 17 ezer leigazolt játékos van. A tömegsportban évente 25 ezer fő vesz részt, amely a KISZ-szervezetek, szakszervezetek és a sportkörök együttműködése útján valósul meg. L ÁÍl. I _ . ■ '<* . 1 • 'í . •
