Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
A berek és jövedelmek viszonylag kedvező alakulásában nem kielégítően érvényesül a munka szerinti elosztás elve. A teljesítménybeli különbségek, a szorgalom és a rátermettseg nem jut cl oen kifejezésre a keresetekben. Aránytalanság van az azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők keresete között. Lassan változik a meggyökeresedett cgyenlősdi szemlélet és gyakorlat. Ebben keveset léptünk előbbre. Nem tudtuk elérni, hogy minden munkahelyen a kifizetett bér mögött, annak megfelelő teljesítmény legyen. A gazdasági és mozgalmi szervek legyenek határozottabbak a differenciált bérezés megvalósításában. A dolgozókkal egyetértve és elfogadtatva valósítsák meg, hogy aki többet és jobban dolgozik, az nagyobb anyagi elismerésben is részesüljön. Ez felel meg a társadalom és az egyén érdekeinek, igazságérzetének. A munkaerő stabilizálására sok erőfeszítést tettek az üzemekben, de fordulatról még aligha beszélhetünk. A vállalatok nem elemezték elég alapossággal a munkaerőhullámzás objektív és szubjektív indítékait. Sok helyen él még a létszámszcmlélct, s az a káros gyakorlat, hogy a vezetők többet tesznek az új munkaerő megszerzéséért, mint a régi dolgozók megtartásáért. Kétségtelen, hogy a helyes munkaerő- 1 gazdálkodás rendkívül összetett és bonyolult feladat. Nagyön sok feltétele van annak, hogy a dolgozók jól érezzék magukat a munkahelyükön és maximális igyekezettel végezzék a rájuk bízott feladatokat. , Ehhez azonban az szükséges, hogy a bérezéssel, a munkaszervezéssel, felvilágositó, meggyőző szóval jobb munkahelyi légkört alakítsunk ki. i ' ' ' " .te te'33, te® ^ íffBBSffill Termelési tömegmozgalmak ^ A szocialista munkaverseny jelentős mértékben hozzájárult a III. ötéves terv végrehajtása során elért eredményeinkhez. Különösen sikeresek voltak a Tanácsköztársaság 50., felszabadulásunk 25. évfordulójára és a X. pártkongresszus tiszteletére indított versenyek. A versenyek politikai értékét növeli, hogy alulról jövő kezdeményezésekre épülnek és a dolgozók széles körét felölelik. A legtömcgcsebb versenyformává vált a 10. évvel ezelőtt kibontakozott szocialista brigádmozgalom. A szocialista brigádmozgalomban 17 570 ember dolgozik, ez a kerület összes dolgozóinak 33%-a. A résztvevők derékhadát az aktívabb, öntudatosabb, szakmájukat leginkább értő dolgozók adják. Jelentőségét és népszerűségét továbbra is a mozgalom alapját szolgáló hármas célkitűzés adja. Eredményeket elsősorban a termelés területén értek el, de számottevő politikai, kulturális, szakmai fejlődésük is. ' A szocialista brigádmozgalomban résztvevő brigádok száma közel duplájára nőtt. A párt- és tömegszervezetek hathatós munkája nyomán vállalásaik szoros összhangban vannak a munkahelyre háruló fontosabb termelési feladatokkal. Elősegíti ezt az is, hogy a vezetők egyre inkább építenek a brigádok munkájára és figyelembe veszik tevékenységüket. Az utóbbi egy-két évben párt- és szakszervezeti szerveinket lekötötte a reform bevezetése, és emiatt némileg elhanyagolták a szocialista brigádok munkájának, felajánlásainak érdcmbeli értékelését. A brigádmozgalom további erősítése megkívánja, hogy a jövőben erre nagyobb gondot fordítsanak. A munkaverseny-mozgalom egyik formája a KISZ termelést segítő mozgalmai, amelyek a termelési feladatok mellett a fiatalok szakmai és általános műveltségét és nevelését is szolgálják. A szocialista versenymozgalmak nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy vállalataink, szövetkezeteink, valamint kutatóintézeteink közül számosán elnyerték a megtisztelő „Kiváló” címet, többen pedig a SZOT és a Minisztertanács vándorzászlóját. Kerületünk nagy hagyományokkal rendelkező munkáskerület. A munkások tevékenysége fontos meghatározója a kerület gazdasági és politikai fejlődésének. Minden termelési eredmény, amit elértünk a munkásság és az üzemi értelmiség szellemi, fizikai erőfeszítéseihez fűződik. Természetes tehát, hogy a kerületi Pártbizottság és az üzemi pártszervezetek tevékenységében a munkásság helyzetével való foglalkozás a beszámolási időszakban is kiemelt helyet foglalt el. A munkásság összetételét, politikai fejlődését a kerületben is sok tényező befolyásolta az elmúlt 4 év során. Ez idő alatt új, magasabb szintű, de bonyolultabb politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok kialakulásának volt cselekvő részese munkásosztályunk. I 10
