Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1970-10-17 / pártértekezlet/1
■’ MMMMWeMMMMMWKHMWg (-ÍKSaiWm-ÍMttWBBW H ; ■' ■ ■ 3 ■ <•■■>,: £ - : *.• ”■' ’ - ■ I " 'Y'/Y'V ;V'ró"'® 4 r‘|, Ki ” , * ' * < •'/ vg.g®" ■; 1 1 I- 99 — rosszat is, címezzünk pontosan, inkább azt azért tettük, mert a kerületi Pártbizottság nem mehetett bele abba, hogy valamennyi konkrét gyár, intézmény kollektíva munkájáról különkülön tudott volna részletesen jelentést tenni. Ugy gondoljuk, hogy ezt megtették valamennyi szinten az illetékes pártszervezetek, caggyülések, küldötüértekazletek, az ottani kommunisták. Személyesen is jelen voltam a Magyar Pamutipar kommunistáinak tanácskozásán, ahol ténylegesen megbeszélték ezt a feladatot és ott is elmondtuk a kerületi Pártbizottság véleményét. Mivel a felszólalók abszolút többsége nem vitatkozott a Pártbizottság jelentésével, sőt azt lehet mondani, - s ha a küldöttértekezlet egyetért - akkor arról volt szó, hogy igen is alátámasztották, kiegészítették, pontosították, gazdagították, hővitették a kerületi Pártbizottság jelentését és ami nagyon fontos volt, hogy hangsúlyoztak néhány olyan fontos kérdést, ami kerületünkben, valamennyi pártszervezet, az egész társadalom, vagy kerület szempontjából nagyon lényeges és fontos kérdés. A vitát a tanácskozás fontosságához mérten én színvonalasnak, méltónak tartom. Munka közben kaptunk több olyan táviratot, amit itt az elnökségben jeleztünk, s ezeket a táviratokat nagyon megköszönjük. Jóleső érzés, hogy ezeknek az üzeneteknek mindegyike támogatásáról biztosítja a kerület kommunistáinak tanácskozását, a kongresszusi munkavarsenyről számol be, annak eredményeiről tesz jelentést és további elhatározásokról szól a mi tanácskozásunkhoz. Megköszönjük ezeket a táviratot és mi magunk is azt mondjuk, hogy valamennyi kollektívának, kommunistának a kerületi párt szervezet e irkiek sok sikert kívánunk további munkájukhoz. Engedjék meg, hogy ezen általános összefoglalón túl ne térjek ki valamennyi felszólaló által elmondott kérdésekre, hanem csak néhány olyan kérdést emeljek ki a vitából, amit többen is érintettek és hangsúlyozottan aláhúzva is fontosnak tartanánk. Egy ilyen kérdés, amiről szeretnék szólni; a munkaerő# helyzet alakulása, a munkafegyelem, a munkaerő mozgás. Kerületünkben nem véletlen, hogy e kérdés már a taggyűléseken is erőteljesen vetődött fel, hiszen a jelentésünk is foglalkozik azzal, hogy rövid idő alatt kb. 5 ezer fizikai dolgozó mozdult meg az újpesti gyárakban és ment más területre dolgozni. Ebben az értelemben, hogy tanácskozásunk egységes legyen kellene helyes álláspontot kialakítani és ezt eddig is elmondtuk a tanácskozásokon a pártszervezetekben. Hosszú távon a közeli jövőben belátható időn belül nem számíthat egyetlen üzem, ipar arra, hogy jelentős munkás létszámmal tudná javítani a munkaerő helyzetet. Ezért mindenek előtt - már korábbi határozataink alapján szüksége?, hogy a termelési érték növekedését mindenképpen az 1971-es évtől kezdődően mindenek előtt a munka termelékenységével kell biztosítani. Nem lehet tartósan számítani arra, hogy munkaerő létszámmal tudjuk mi a szükséges évi fejlesztési növekedést megoldani. Az egyik ez amit szerettem volna mondani. A másik a következő: Nagyon sotc kérdés hangzott el atekintetben, hogy hogyan lehetne megállacitani ezt a mértéktelenül nagy munkaerő vándorlást és mozgást. L_ k _J