Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1966-10-22 / pártértekezlet/1
■w— t;* . ■ , '• •••■■ %- 32 -Egy-két kérdéssel konkrétabban. Nagyon röviden a mechanizmus céljával - olvasták, de megismétlem. Fő célja, meggyorsítani fejlődésünket. Meggyorsítani, illetve olyan feltételeket teremteni, amely lehetővé teszi életszínvonalunk gyorsabb ütemü emelesét• Ez a célja az uj gazdasági mechnanizmusnak. így lehet nagyon egyszerűen megfogalmazni. Egy-két eleméről. Nagyon lényeges eleme az önállóság további növelése. Pártbizottságunk beszámolójában is utalva van arra, hogy dolgozóink körében felmerült - meg tudja-e oldani a jelenlegi gazdasági vezetés a magasabbszintű feladatokat, jól, helyesen tud-e élni a még nagyobb önállósággal. Erről egy-két gondolatot én is szeretnek elmondani. Egy példán keresztül. A vállalati bérgazdálkodás példáján keresztül. Talán önök közül sokan visszaemlékeznek, hogy 1956. előtt a vállalatoknak negyedéves béralap és létszámterveket adtunk, tán sokan emlékeznek erre, a vállalati vezetőknek negyedévenként be kellett menni a minisztériumba, megmagyarázni, hogy kérem 5 fővel miért lett több a létszámom, miért léptem túl looo-2ooo forinttal. Az hiszem sokan emlékeznek erre az időszakra, ró Nagyon jó és eredményes volt igy visszagondolva, annak Ítélhetjük meg ezt a bérgazdálkodási módszerünket 1956- előtt ? Amikor önállóság nagyon kismértékű volt a vállalatoknál ? Nem ! 1956. után fokoztuk az önállóságot, bevezettük az átlagbérellenőrzési rendszert. Próbáljuk összehasonlítani az előbbi példával. Rosszabb lett a vállalatok bérgazdálkodása ? Kevésbé lett hatékony ? Egyértelműen válaszolhatunk, hogy nem ! A könnyűiparban 1965-ben 1966-ban még további lépéseket tettünk a vállalati önállóság felé, létszámtervet nem kapnak a vállalatok, átlagbér előírást sem, hanem csak bértömeget, éves bér— tömeget és azzal kell gazdálkodni. Részletesen kiértékeltük könnyűipari szinten első félév után, hogy milyen eredményeket kaptunk, bekövetkeztek-e nagyobb hibák. Azt kellett megállapítanunk, hogy vállalataink ezzel a még nagyobb önállósággal teljesen^ jól eltek. Nem tapasztaltunk sem túlzott óvatosságot, sem felelőtlenséget. Meggondoltan, gazda módjára bántak a rájuk _ bízott pénzzel. 1964-től egész népgazdaságunkban az ipari üzemek munkája javult. Nepgazdaságilag kedvezőbben alakult a költségszint, meggyorsult a műszaki fejlesztés üteme, gyártmányfejlesztés üteme, meggyorsult a választék bővítés is. Mindez úgy történt meg, hogy 1964- től meg több területen fokoztuk a vállalatok önállóságát. Teljesebb, gazdagabb, felelősségteljesebb lett a vállalatok munkája. Magam tapasztalataiból tudom elmondani, hogy felnőttek a nagyobb feladatokhoz, a nagyobb önállósághoz a vállalatok vezetői is. A mi irányítási rendszerünk— véleményem szerint — akadályozta nagyon sok esetben, hogy a vállalatok alkotó, kezdeményező készségé jobban kibontakozhasson. Még egy példát, hogy mennyire színes tud lenni az élet és mennyire sok uj gondolatfvetődhet fel, ha az önállóság biztosítva van, egy ruhaipari példát, hozhám tartozik a ruhaipar. Nagy oroblé-r maink voltak ez evben a ruhaipari kapacitásokkal. 1 — >1- — |- - - - - - • - ■ —4 - . —