Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1966-10-22 / pártértekezlet/2
] :/ |*. .' ■ . | • 1 9| H i|! I ' £ IHhÉIhhBI 37. IAzt általában nem vonják kétségbe, hogy az ország egész életének alakításában pártunk a vezető, az iránytadó, hogy a szocialista épitőmunka programját a párt felsőbb szervei által hozott határozatok szabják meg. A probléma sokkal inkább a helyi pártszervezetek tekintélye, illetve az egyes párttagok beosztása vonatkozásában jelentkezik. Vannak párttagjaink. akik a párt vezető szerepének érvényesülését még mindig direkt módon értelmezik, vagy azon merik, hogy a kommunisták milyen pozíciókat foglalnak el az adott üzemben, intézményben. Ugy érzik a párt csak akkor vezet, ha tagjain keresztül személyesen maga tart kézben mindent. Ebből a felfogásból ered, hogy bizalmatlanul tekintenek a funkcióban lévő párton, kívüliekre. Az ilyen párttagok károsan befolyásolják a pártnak, a pártonkivüliekhez fűződő kapcsolatait. A párt vezető szerepe félreértésének másik véglete, — amely elsősorban értelmiségi és kispolgári rétegeknél jelentkezik — hogy leszűkítik a párt vezető szerepét a kizárólagos eszmeiirányitó- nevelő munkára, tanácsadásra. Ez mar nem a párt vezető szerepének féltését jelenti, hanem azt, hogy hol nyiltan, hol kevésbé nyiltan, a vezető szerep szükségességét tagadják. Ennek gyakorlati megnyilvánulásai a gazdaságiranyitási rendszer reformjával összefüggésben is megmutatkoznak. Egyes helyeken a reformot ugy értelmezik, hogy az egyet jelent a pártirányitás és ellenőrzés teljes megszüntetésével. Ezért már most nem tájékoztatják fontos kérdésekben a pártvezetóseget és a párttagságot, nem kérik ki véleményüket. Nyilvánvaló, hogy mindkét esetben a párt politikájának torzulásáról és az eszmei tisztánlátás hiányáról van szó. E hibás nézetek forrása nemegyszer abban is megtalálható, hogy egyes helyeken párt szervezeteink nem állnak a feladatuk magaslatán, s nem mindig tudnak helyileg érvényt szerezni vezetői mivoltuknak. Ennek következménye, hogy gyakran nem veszik kellően figyelembe a pártszervezetek véleményét, kulqn választják a gazdasági, hivatali munkát a politikai munkától. A párt vezető szerepéhez kapcsolódva több helyen még ma is vitatják a munkásosztály vezető szerepét. A dolgozó emberek a párt és a kormány határozatainak helyességet a gyakorlati megvalósulás alapján Ítélik meg, s ha azt tapasztalják, hogy a pártvezetőség, a kommunisták, a dolgozók helyes javaslatait, bírálatait figyelmen kivül hagyják, akaratlanul is a párt, a munkásosztály vezető szerepét látják megcsorbitva. A munkásosztály vezető szerepének érvényesülésére negatív hatást É?ya~ korol az üzemi demokrácia gyakori megsértése. A dolgozók altal felvetett problémák elintézetlensóge, egyes fontos javaslatok semmibe vevése, a bírálók finom eszközökkel való üldözése, retorziók alkalmazása nemcsak elkedvetleníti, passzivitásra készteti a dolgozókat, hanem a kérdés konkrét felvetésénél a munkásosztály vezető szerepét is kétségessé teszi előttük. Ugy vetődik fel, "hogy milyen az a vezető osztály, amelynek képviselői a helyes, az egész vállalat és népgazdaság számára is hasznos, jó javaslatokat sem tudja megvalósítani. ^ -I
