Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1959-10-17--18
...^.- T'.i ■'■>', ' :’: 1 ’ I 2* í 5 2í 1959 első félévére a tagság 98.3 %-a fizetett 882 ezer Ft~ot, vagyis 1.3 % fizető tag növekedés 167 ezer Ft. emelkedeso eredményezett. , .. , . ., , A progresszivitást főképpen a maggas fizetésű vezető állásban ~evő elvtársak lo5 főnél jelentett problémát, mert ez a lo5 ±o és a mintegy 1292 alulfizetők 21.811 Ft-tal rövidítették meg a pártot. Ennek megszüntetése érdekében 21 üzemi pártszervezet vezetőségét kerestük meg. Megbeszéltük velük ezen elvtársak helytelen magatar- í tásának felszámolását. Ennek eredményeképpen 1959 első félévére 375 főre csökkenb a progresszivitás alatt fizetők száma a tagság o.6 %-a = 6468 Ft. Megállapítottuk ellenőrzéseink során, hogy a kerületi Part Végrehajtó Bizottság és az osztályok részéről az elvtársak megkaptak az útmutatást, segítséget a tagjárulékok fizetésének megszervezésére és lebonyolítására. Az említett eredmények mellett azonban még mindig jelentős számú pártalapszervezetnél reszortfeladatoknak tekintik a tagjarulék fizetését. Nemfbrditanalc megfelelő politikai felvilágosító munkát a párttagok felé, nem a vezetőség feladatúnak tekintik, nanem leszűkítik a gazdasági felelősökre. Nem magyarázzák meg a Központi Bizottság által a járulék fizetésére vonatkozó kiadott utasításokat.Ennek következménye több esetben a Parttól való elszakadást jelenbi. A Reviziós Bizottság feltárta, hogy nem fizetik be több esetben időben a befizetett tagjárulékok összegét, ezzel gátolják a koltségvetésileg jóváhagyott kiadások fedezését. Sok alapszervezetnel elhanyagolták a tag és tagjelölt nyilvántartó könyv szabályszerű vezetését. 1957-es felfektetésünk átjelentések nincsenek kivezetve, járulék fizetési rovat nincs vezetve. Hanyagul vezetik, kezelik a pártcsoportbizalmi lapokat, pl. a HPS-ben. Jelenleg a Reviziós Bizottság a pártirodalom terjesztésének megvizsgálá/sát végzi, megállapítottuk, hogy 1958 első negyedévi jelentés alapján 65»ooo Ft—os befizetés mellett 7o.ooo Ft—os alapszervi kintlevőség volt, holott csak q5 ában folyt térjesztesi munka. Különösen a nagyüzemi szervezetek Izzó, MPI, Duna Cipőgyár, Chinoin Aaztalosárugyár, Cérnagyár és még több kisebb pártszervezetnel közömbösség, ellenállás mutatkozott a politikai irodalom terjesztésével szemben. örvendetesen megváltozott ez a magatartas, ma már a jelentős alapszervek 65 %—ábán folyik a terjesztési munka. Az 1959 harmadik negyedévi befizetés lo6 ezer Ft., a kintlevőség lecsökkent 6o ezer Ft-ra. Sajnálatos, hogy a körzeti alapszervekben a terjesztési munka megszűnt és a 22 KTSz—ból mindössze csak háromban folyik. Az alapszervezetek vezetőségének több gondot kell fordítani a terjesztők kiválasztására, időnkénti beszámoloatásara, mert xülon en úgy járnak, mint a Duna Cipőgyárban, hogy 74Io Ft. adósságot hagyott a terjesztő. Ez abból eredt, hogy a pártszervezet nem tartotta kézben. 7 ■ -9 . T--------------- " ” ■ 111 .... —=— ^ J ^ —
