Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1959-10-17--18
1 22. 15 í 5 1956-hoz viszonyítva kerületünk üzemeiben a dolgozók foglalkoztatása 13 %-kal növekedett. Ez kihatással van a családok jövedelmének alakulására, kedvezően befolyásolja életszínvonalukat. 1956-hoz viszonyítva 22.8 %-lcal emelkedett a foglalkoztatottak jövedelme. Ez forintban azt jelenti, hogy az átlagkereset 1421 Ft-ról 1734 Ft-ra emelkedett. Növelte a dolgozók jövedelmét az 1957-ben. bevezetett nyereségrészesedési rendszer is. A két év alatt közel 6o millió Ft. került ilymódon kifizetésre. Ez megfelel évente kétheti fizetésnek. A dolgozók jövedelmét növelte a családi pótlék felemelése, ugyanez vonatkozik a nyugdijak rendezésére is. A jövedelem, az él©tszinvonal emelkedéséhez hozzájárult a fogyasztói árak kedvező alakulása. Kb. 2. 2.5 %-kal csökkent egyes fogyasztási cikkek ára. A jövedelem ilyen mértékű növekedése tette lehetővé, hogyha múlt év hasonló időszakához viszonyítva a bériből és fizetésből élő dolgozók fogyasztása kerületünkben mintegy 7.5 %-kal növekedett. Nagymértékű a növekedés a ruházati, lakberendezési, élelmiszeripari cikkekből, jelentősen nőtt a dolgozók művelődésre és szórakozásra fordított kiadása. i I A bérek pozitív emelkedése mellett szóvá kell tennünk, hogy vállalataink kialakított bérpolitikája nem mindig a legmegfelelőbb. Előfordul, hogy egyes dolgozók - éppen a helytelen bérpolitika miatt aránytalanul magas' besorolást kapnak, mig mások lemaradnak. Ez magával hozza, hogy népgazdasági szinten helyesen kialakított bérpolitika eltorzul, ami károsan hat ki egyes dolgozó életszínvonalra, politikai hangulatára és nem ösztönöz eléggé. Rontja a helyes bérpolitika kialakítását az is, hogy egyes vállalatok túlzottan magas bártartalékok biztosítására törekednek. Úgy látjuk, hogy a jövőben őzen a téren is rendet kell teremteni. Ezért javasoljál: vállalatainknak, hogy bérpolitikájukat vizsgálják felül és a meglévő hiányosságokat szüntessék meg. Beszélnünk kell a műszaki értelmiség munkájáról és helytállásáról. Az ellenforradalmat követő időszakban műszaki értelmiségünk visszahúzódott. Óvatosan fogadtál: a párt ^politikáját, nem vették szivesen, hogy a pártszervezetek gazdasági kérdésekkel is foglalkoznak. Pártszervezeteink megerősödésével a pártmunka színvonalának javításával tisztázódtak a helytelen nézetek és sikerült közelebb jutni^hozzájuk. Fokozatosan nyertük meg az ingadozókat, először a termelő munka fokozására, később a párt határozatok elfogadására. Ma már a műszaki értelmiségünk harcol a párt politikájának gyakorlati megvalósításáért. Pártunk politikájában kifejezésre jutott a műszaki értelmiség anyagi megbecsülése. Ezt bizonyítja az, hogy 1956-hoz viszonyítva a műszaki értelmiség átlagjövedelme havi 19oo Ft.-ról 2326 Ft-ra növekedett. Az üzemi műszaki vezetők, mérnökök, osztályvezetők és a termelő munkások között még nem alakult ki megfelelő jó kapcsolat. A műszaki vezetők, mérnökük, osztályvezetők a helyes gazdasági célkitűzések, a felajánlások kidolgozásában lelkesen és aktivan vesznek részt, komoly kezdeményezéssel, uj technológiai eljárás kidolgozásával,, gyárt- | mányiéjlesztéssel, a munka jobb megszervezésével jelentős eredményeket érnek el a termelés mineségének és gazdaságosságának megjavításában. Az ilyen műszaki vezetők nemcsak az igazgató, a pártszervezet, hanem a dolgozók megbecsülését is élvezik. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a helyes elgondolásokat és célkitűzéseket nem beszélik meg azokkal, akiknek azt végre kell hajtani, 1 i I a termelő üzemek dolgozóival. 1 i. ■_ : . _ ___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
