Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/1)

1959-10-17--18

1 22. 15 í 5 1956-hoz viszonyítva kerületünk üzemeiben a dolgozók foglalkozta­tása 13 %-kal növekedett. Ez kihatással van a családok jövedelmének alakulására, kedvezően befolyásolja életszínvonalukat. 1956-hoz viszonyítva 22.8 %-lcal emelkedett a foglalkoztatottak jövedelme. Ez forintban azt jelenti, hogy az átlagkereset 1421 Ft-ról 1734 Ft-ra emelkedett. Növelte a dolgozók jövedelmét az 1957-ben. bevezetett nyereségrészesedési rendszer is. A két év alatt közel 6o millió Ft. került ilymódon kifizetésre. Ez megfelel évente kétheti fizetésnek. A dolgozók jövedelmét növelte a családi pótlék felemelése, ugyanez vonatkozik a nyugdijak rendezésére is. A jövedelem, az él©tszinvo­nal emelkedéséhez hozzájárult a fogyasztói árak kedvező alakulása. Kb. 2. 2.5 %-kal csökkent egyes fogyasztási cikkek ára. A jövedelem ilyen mértékű növekedése tette lehetővé, hogyha múlt év hasonló időszakához viszonyítva a bériből és fizetésből élő dolgozók fogyasz­tása kerületünkben mintegy 7.5 %-kal növekedett. Nagymértékű a nö­vekedés a ruházati, lakberendezési, élelmiszeripari cikkekből, je­lentősen nőtt a dolgozók művelődésre és szórakozásra fordított kia­dása. i I A bérek pozitív emelkedése mellett szóvá kell tennünk, hogy válla­lataink kialakított bérpolitikája nem mindig a legmegfelelőbb. Elő­fordul, hogy egyes dolgozók - éppen a helytelen bérpolitika miatt aránytalanul magas' besorolást kapnak, mig mások lemaradnak. Ez ma­gával hozza, hogy népgazdasági szinten helyesen kialakított bérpo­litika eltorzul, ami károsan hat ki egyes dolgozó életszínvonalra, politikai hangulatára és nem ösztönöz eléggé. Rontja a helyes bérpolitika kialakítását az is, hogy egyes válla­latok túlzottan magas bártartalékok biztosítására törekednek. Úgy látjuk, hogy a jövőben őzen a téren is rendet kell teremteni. Ezért javasoljál: vállalatainknak, hogy bérpolitikájukat vizsgálják felül és a meglévő hiányosságokat szüntessék meg. Beszélnünk kell a műszaki értelmiség munkájáról és helytállásáról. Az ellenforradalmat követő időszakban műszaki értelmiségünk vissza­húzódott. Óvatosan fogadtál: a párt ^politikáját, nem vették szivesen, hogy a pártszervezetek gazdasági kérdésekkel is foglalkoznak. Pártszervezeteink megerősödésével a pártmunka színvonalának javításá­val tisztázódtak a helytelen nézetek és sikerült közelebb jutni^hoz­zájuk. Fokozatosan nyertük meg az ingadozókat, először a termelő mun­ka fokozására, később a párt határozatok elfogadására. Ma már a mű­szaki értelmiségünk harcol a párt politikájának gyakorlati megvalósí­tásáért. Pártunk politikájában kifejezésre jutott a műszaki értelmiség anyagi megbecsülése. Ezt bizonyítja az, hogy 1956-hoz viszonyítva a műszaki értelmiség átlagjövedelme havi 19oo Ft.-ról 2326 Ft-ra növekedett. Az üzemi műszaki vezetők, mérnökök, osztályvezetők és a termelő mun­kások között még nem alakult ki megfelelő jó kapcsolat. A műszaki vezetők, mérnökük, osztályvezetők a helyes gazdasági célkitűzések, a felajánlások kidolgozásában lelkesen és aktivan vesznek részt, komoly kezdeményezéssel, uj technológiai eljárás kidolgozásával,, gyárt- | mányiéjlesztéssel, a munka jobb megszervezésével jelentős eredménye­ket érnek el a termelés mineségének és gazdaságosságának megjavításá­ban. Az ilyen műszaki vezetők nemcsak az igazgató, a pártszervezet, hanem a dolgozók megbecsülését is élvezik. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a helyes elgondolásokat és célkitűzé­seket nem beszélik meg azokkal, akiknek azt végre kell hajtani, 1 i I a termelő üzemek dolgozóival. 1 i. ■_ : . _ ___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom