Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1959-10-17--18
1 »c(i> I : § hJ 1 19. Az elmúlt években a nevelők 6o %-a vett részt szakmai és politikai továbbképzésben. Egyre több azoknak a nevelőknek a száma, eleik őszintén kivánják a szocialista fejlődést, érzelmileg is közel kerültek a párt politikájához és mind többen a lojalitásból az aktív tevékenység útjára léptek. Az eredmények ellenére rá kell mutatni néhány problémára. A kerület kulturális tevékenysége nincs kellően összehangolva. A kerületi Partbizottság, a Tanács, A szakszervezet, a Hazafias Népfront és még jónéhány foglalkoznak irányítással. így nem is csoda, ha "a sok bába között elveszik a gyerek". A kerületi Pártbizottságnak, a Tanács Népművelési Osztályán ktresztül koordinálni kell a kulturális munkát, és nagyobb figyelmet kell fordítani a tartalmi szinvonal emelésére. Elsősorban az ismeretterjesztő propaganda előadások területi kiszélesítésére. Az öntevékeny művészeti együttesek müsorpolitikája sok kívánni valót hagymaga után. Az előadott darabok egy része silány, alacsony nivóju, vagy a fővárosi színházak repertoárját utánozzák egészen gyenge kiadásban. Hozzá kell tenni, nem egészen kulturcsoportjaink a hibásai:. Nem irnak az irók olyan darabokat, amelyek ilyen célokra alkalmasak lennének. ügy gondoljuk magunknak is több figyelmet kell a jövőben erre a munkára fordítani. A Központi Bizottság művelődés politikai határozatának érvényt kell szerezni. Biztosítani kell a kulturmunka összehangoltságát, helyes vezetését, jó ellenőrzését és minél nagyobb mértékű felhasználását a dolgozók politikai aegelésére, a part tömegkapcso1atainak megerősítésére, és kiszélesítésére. V. Tisztelt Pártértekezlet ! A kerületi Pártbizottság gazdasági szervező munkájáról szólva, mindjárt az elején meg kell mondani, hogy ezen a téren értünk el legtöbb eredményt. Ismeretes az elvtársak előtt, hogy milyen gazdasági helyzete volt kerületünknek, milyen mély pontról indultunk el, az ellenforradalmat követő időben. Az ellenforradalom 9oo millió Pt. kárt okozott üzemeinknek s az anyagi káron kivül hallatlan erkölcsi, morális lazulást hozott a termelő munka minden területén. Hosszú ideig sikerrel, akadályozták a termelő munka megindulását. Lazították a béreket, a munkafegyelmet, lejáratták a szocialista munkaversenyt, üldözték a kommunistákat és meghirdették a politikamentes termelést, a párttól független szakszervezeti munkát,stb. A legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk azokról az elvtársakról, igazgatókról, párt és szakszervezeti funkcionáriusokról, egyszerű becsületes dolgozókról, akik nagy erőfeszítéssel^ igyekeztek a gazdasági konszlidációt megteremteni. ^Először a Pártbizottság munkájában, majd az alapszervezetek munkájában helyére tettük a termelés pártellenőrzését és ma már arról számolhatunk be pártértekezletünk előtt, hogy a kerület gazdasági helyzete gyökeresen megváltózott * Miben lehetne ezt a változást összefoglalni? Mindeneklőtt abban, hogy sikerült felszámolni azt a revisionista szemléletet, amely a gazdasági munkát a politikai munkától elválasztotta. Párttagságunk megértette, hogy társadalmi rendünk, proletárdiktatúránk úgy erős és szilárd, ha az erős anyagi alapokon nyugszik. Az anyagi javak fokozott előállítása, a helyes gazdasági munka, munkáshatalmunk, g népköztársaságunk fejlődésének előfeltétele. | ' jl L_ ü— . I
