Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1959-10-17--18
- 5 _ fíO? A jobb és baloldali nézetek jelentkezése a Párton belül nem véletlen, hanem bizonyos értelemben elkerülhetetlen jelenség. Nem egyéb mint a társasalom osztályellentéteinek, az uj és a régi harcának tükröződése a pártban. A pártot körülveszik a nem proletár rétegek, állandó nyomást gyakorolnak rá, megkísérlik a behatolást és nézeteik terjesztését. E nézetek leküzdése idológiai harcban erősiti a pártot. A .jobboldali és baloldali elhajlás szándékaiban különbözik, de egyformán káros. ~ ~~~ * * ~~ ’ ~ ~ ~ ~ ~~ ~ A baloldali elhajlás a hatalomra került pártot különösen fenyegeti, mert kezében nagy hatalom összpontosul és ez magával hozza az adminisztratív intézkedések lebecsülésének, a meggyőzés elhanyagolásának veszélyét is. A hatalom kivívása után a múlthoz kepest gyorsan születnek nagy eredmények, amely elbizakodottsághoz, saját erőnknek és lehetőségeinknek túlbecsüléséhez vezethet. A .jobboldali elhajlás nem akarja észrevenni a nép és az ellenség, a szücializmus és a kapitalizmus erői között továbbra is meglévő ellentmondásokat. Kicsinyíti, lebecsüli azokat s igy közelkerül a hamis osztálybéke, az ellenséget is magában foglaló nemzeti egység álláspontjához. Mivel a polgárság álláspontját tükrözi, lebecsüli a munkásosztály és a parasztság forradalmi képességeit, a kispdlgárság és az értelmiség vezető szerepét hirdeti. E nézetek ellen csakis kétfronton lehet és kell harcolni, mert közös a gyökere mind a jobboldali, mind a haloldali opportunizmusnak. Mindkettő a proletariátus harcának és a marxizmus-leninizmus ideológiájának kispolgári, polgári torzitása. Kerületünkben is az ellenforradalom óta állandóan harcoltunk a jobb és baloldali torzítások ellen. Kezdetben a pártszervezetekre jellemző volt a túlzott befelé fordulás. A szektás elzárkózás és befeléfordulás nagyon káros és viszonylag hosszantartó jelenség volt kerületünkben. A pártonkivüliekkel szemben tanúsított bizalmatlanság és elzárkózás az ellenségnek volt kedvező, az egyszerű munkások és az értelmiség nagy tömege előtt a pártot elszigeteltük. Ennek tudható be, hogy az ellenforradalom által terjesztett nacionalista, szovjetellenes és kommunistaellenes rágalmak az ellenforradalom után is jó ideig tartották magukat az egyszerű, becsületes dolgozók és munkásfiatalok között. E helytelen nozetek és gyakorlat ellen hosszú, szívós harcot kellett folytatnunk. Meg kellett értetnünk, hogy ez gyengíti a párt befolyását, elszigetel bennünket a tömegektől. Meg kellett értetnünk, hogy a tömegek bizalma és támogatása nélkül a párt nem élhet. A tömegektől való elzárkózás ma más formában jelentkezik. A párt általános jó politikája, és annak hatása következtében nem egy helyen túlzott önelégültség lépett fel. Olyan kiéjelentések is elhangzanak, hogy a "párt politikája önmagáért beszél, nem szükséges arról különösképpen agitálni". Elhanyagolják azt a fontos feladatot, hogy állandó, szívós felvilágosító munkára van szükség még akkor is, ha általában elfogadják politikánkat. Az önelégültség az erőviszonyok helytelen értékelésére vezet és a hatalom birtokában elbizva magunkat könnyen előfordulhat, hogy nem tartjuk szem előtt a tömegek megnyeréséért folytatott napi harc szükségességét, I I ^ — ------- 11 ■ ".................................I< "—<1 : 4 ■ ' .,■' V *■ . V’ '■ ■'■“ ' ■•■ . /■ '-"' ■‘t í ’
