Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.9.a/1)
1959-10-17--18
tartja magát a szocializmus építéséért és ha kell áldozatot is vál-A^dolgozó üarasztsággal is nemcsak újra megszilárdítottuk a helytelen múltbeli politika miatt meglazul szövetséget, hanem az ellenforradalom elleni közös harcban, a helyes falusi politikánk nvomán ez a szövetség ma erősebb mint barmikor es feltartóztathatatlanul megindult a nagy átalakulás, uj szocialista parasztság A^értelmiség magatartását illetően nemcsak javulásról, hanem mindinkább fordulatról beszélhetünk. Az értelmiségi ciolgook tapsztalják a Párt növekvő megbecsülését, államunk erkölcsi es anyagi elismeréssel fordul feléjük, ezzel is kihangsúlyozzuk f°n~ tos társadalmi szerepüket a szoc. epitéseben. Megállapíthatjuk, hogy az értelmiségi dolgozók döntő többsége nem taktikából, félelemből, hanem a rendszer iránti egyetértésből iakadoan segíti a szoc. építését. „ A városi kispdgárság is részt vesz az épito munkában, mert tapasztalhatta, hogy a párt át szeretné nevelni és a szocializmus uvjara akarja vezetni ezt a réteget is. Ami az ellenséget illeti, azt mondhatjuk szét van verve, elvan szigetelve, nyíltan nem támad, de ne tévesszük össze azellenséget az osztályidegen elemekkel és különösen ne tévesszük össze azokkal akik esetleg nem mindenben értenek velünk (gyet és ennek ha néha helytelenül is - itt-ott hangot adnak. összefoglalva a KB. valóban állíthatja, hogy a politikai, társadalmi feltételek mint elsődleges előfeltételek a munka megkezdéséhez, a célok elérésére most meg vannak. A nemzetközi helyzet, a nemzetközi légkör olyan, hogy a szocialista tábor élén a Szovjetunióval oí'fenzivában van a politika, a tudomány, a kultúra területén - alkalmas arra, hogy a szóban forgo célt a Központi Bizottság kitűzheti. A harmadik előfeltétel a gazdasági alap: A népgazdasági célok, amelyeket a tervek, jelen esetben a második 5 éves terv irányelvei testesítenek meg, a gazdasági források sokoldalú elemzését teszik szükségessé. A KB. ezt a munkát lelkiismeretesen, nagy gondossággal elvégezte. A nemzeti jövedelem 1958-hoz viszonyítva a második 5 éves terv végéig, kb. másfélszeresére emdkedik. A nemzeti jövedelem abszolút összege 1965-ben közel kétszerannyi lesz mint 1955-ben volt. A nemzeti jövedelem a termelésben az ipar nagyobb^szerepet kap és amíg 1955-ben az ipar a nemzeti jövedelem 46%-át szolgáltatta, addik 1965-ben 58%-át fogja adni. Ez az egyik eleme, hogy a második 5 éves terv végén elsősorban ipari országgá válunk,, Két egymással szorosan összefüggő tényező: 1./ Iparunk korszerüsitóse a következő években.2./ Ennek nyomán a termelékenység nagyméretű emelkedése. Az objektív alapot ehhez az# biztosítja, hogy amig 1950-5A közötti 5 év alatc ipari beruházásunkra kb. 29 milliárdot fordítottunk, addik a második 5 eves tervünkben 1961-65 között 42 milliárdot fogunk fordítani. A mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 1955-ben 22 milliárd Ft. volt, 1965-ben 37.6inili.iárd Ft. lesz. A második 5 éves terv időszakában hatalmas erőforrásokat adunk a mezőgazdaságnak a fejlesztés céljaira. Gépi beruházásokra kb. kétszer annyit mint a három éves tervben előirányoztunk. A legkorsze übb agrotechnikai eljárásokat alkalmazhatjuk ós a legnehezebb fizikai munkákat gépesítjük. Amit 1958-ban a mezőgazdság számára 460 ezer tonna műtrágyát biztosítottunk, addik 1965-ben 1 millió 460 ezer tonnát fogunk számunkra juttatni. L .n ff ' ' _ t____________________________________________________________________________________________- 15 -
