Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/6)
1961-01-04
1 I \ / j i ’■ , ■' L MSZMP.III,kér-i Biz. Bp.1961.jan.4. r Él/K. n f M" * ! Oa\ jempaidiűL^^ . /vasasok és építők/ A vita nehezen indult meg, majd Rugg és Kádár e. vetettek fel problémákat j 1/ "Szükséges-e egyáltalán a választott szaksz-i szervben 0 komm, frakció?" 2/ "SokJc» a szaksz-i tagok száma, nincs szükség 85-35 %-raf 5o-55 %-on felül a többi csak a segélyek miatt lép be, ezeknek nem sok közük van a népi demokráciához.* 3/ *Az üzemi tanács 1/3-a a szakszervezeten kívülieket képviselje, az üzemi tanács 1/3-a nem szakszervezeti tagokból álljon.* Fenti helytelen nézeteket tisztáztuk, - A frakcióra a azyksz-ek párti rányit ás a miatt, a szaksz-ben dolgozó párttagok felelősségének növelése miatt, s a s2Eaksz-i munka színvonalának emelése miatt szükség van. A hiba az, hogy általában nem használják ki ezen a téren a lehetőségeket. Azt a módszert, amit a BMC-ben csinálnak, nem ellenezzük, mivel a tapasztalatok szerint hasznosnak bizonyult, hogy 5-6 havonként a szaksz-i funkciókba megválasztott összes párttagokat osszehivják megbeszélésre. /A0 fő./- Helytelen az a felfogás, hogy a szaksz-i tagok mintegy fele csak a segélyek és kedvezmények miatt lép be. Segélyt a szaksz4i tagok %-a kap, üdülésben a legjobbak /a szaksz-i tagok 5-8 fo-s/ részesülnek. Igaz, hogy a szoksz— i tagok ’nem mindegyike öntudatos, szerveze tt munkás, de éppen az a szakszervezetek feladata, hogy nevelje az ilyen embereket,- Az üzemi tanács nemcsak a szaksz-i tagokat, hanem az üzem összes dolgozóit képviseli. Helyid len ezért Valamilyen arányt rae^.llapitani az üzemi tanácsban a* nem szaksz-i tagok részére. Olyan helyen, ahol még sok szakszervezeten kívüli van, helyes ha a legjobbak közül az üzemi tanácsba is beválasztanak belőlük, hogy meggyőződésből lépjenek be ezután a szakszervezetbe és segítsenek beszervezni a többieket is. Azzal 9 módszerrel nem érthetünk egyet, hogy egyes szaksz-i központok a 93 %-os szervezettségen felül %-osan is növelik a tagdij> visszatérítés összegét, mert ez a módszer a politikai nevelő munka nélküli beszervezés irányában hat. Helyes lenne megfelelő politikai munkával elsősorban arra törekedni, hogy a meglévő szaksz-i tagság rendszeresen fizesse ki tagsági járulékát. Egyéb problémák: Rugg e: Nagyon nehezen lehet találni valakit, aki elvállalja a szaksz-i biz. tisztséget. A bizalmi értekezleteken a bizalmiaknak csak 6o-7o %-a jelenik meg. Előfordult, hogy párttag mb.titkár kijelentette: nem tűri, hogy a párttitkár beleszóljon a szaksz-i munkába. / Méhi e: A szaksz-i frakció egyelőre csak szervezeti kérdésekkel foglalkozik. A term.tanácsk-okon csak problémákat vetnek fel A szaksz-i csoportok lényegében nem működnek, a bizalmiak nem képesek összehívni a hozzájuk tartozó szaksz-i tagokai n
