Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/6)
1959-01-16
r _— f - ... beszélt Molnár elvtárs a kapitalista tendenciákról# Véleménye szerint megkönnyíti a mezőgazdaság átszervezését, ha a kapitalista tendenciát nyirbálják a varosban, igy Óbudán is. Vizsgálták a kisiparosok helyzetét és olyan tapasztalatot szereztek, hogy nem egy kisiparos van a kerületben, amelyik évente 5-600 ezer forintos gásocx forgalmat bonyolít le. Ez igen jelentős kapitalista tendencia és ez a tendencia ’ hat a falura is. A szocializmus bázisát itt is kötelességünk erősíteni. Több elvtárs beszélt a vidékről felkerült dolgozókról. Nem egy közülük a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz fordult különböző panaszokkal. Kitűnt, hogy többnek közöttük volt földje, de betagositották, vagy termelőszövetkezeti tag volt, de valamiért megsértődött és otthagyta. Az-ilyenek jönnek fel elsősorban a városba. Nem olyan egyszerű dolog tehát ezeket a vidékről feljött dolgozókat meggyőzni, mert ezek jórésze valamiért megsértődött. Ezekkel úgy kell foglalkozni, hogy sérelmeiket kell orvosolni, megoldani, vagy őket megbékíteni. Igen sok kart okozott már az államnak, de a termelőszövetkezeteknek is az, hogy a mezőgazdasághoz nem értő városi szervezők megterveznek különböző mezögazdasagi épületeket. Például látott egy ma lac-f iaztatót, amely egyáltalán nem felel meg eredeti céljának, pedig igen nagy költ/*> séggel^épitették meg. Felvetődött az a kérdés - a beruházásokkal kapcsolatban -, hogy a termelőszövetkezeteknek kevés önrendelkezési jogot, kevés demokráciát biztosítunk, túlságosan, megkötöttük őket. Nem eg-y terme lősz öve tke.zetben a fiatalok felvetették, hogy azért mennek üzembe dolgozni, mert ott kéthetenként kapnak fizetést, ugyanakkor a szövetkezetben sokszoi* még cigarettára sem jutott, mert távolabbi időpontokban kapjak a fizetést-. Bár van rendelkezés arra, hogy a szövetkezetek, adhatnak előleget, azonban a termelőszövetkezet belső életében kell több önállóságot biztosítani, hogy saját elképzeléseik szerint élhessenek. A kerületben is van földműves szövetkeze t. Munka tervükbe belevették, hogy ebben az évben megvizsgálják tevékenységét, mert az a ta paszta la- Yuk:» űogy működése nem segíti elő a falu szocialista átszervezését. Elsősorban vendéglatóipari és kereskedelmi tevékenységet folytat és kevesebbet foglalkozik a termelés ellenőrzésével, megszervezésével. /-v A tervezett vizsgálat fő kérdése lesz, hogy a íbxbikí föld műves szövet kezet segítse a mezőgazdaság átszervezését. Dóczé Pál et.: S II!k.Kapitányság/ A parasztságot meg tudtuk nyerni a munkásosztály harca ^ számára akkor, amikor földet adtunk neki. 1945 után kezdtek dolgozni a saját földjükön, azóta szépen gyarapodnak, és ez nem is rossz. Mikor 1948-ban elkezdték a szövetkezeteket szervezni, a városi és a járási pártbizottságok sok esetben követtek el hibát az erőszakos szervezése kke 1. Ilyen volt a helyzet Békásmegyeren is, és a példa mutatja, hogj ez a szövetkezet még ma sem életképes. Ott, ahol a parasztság saját akaratából születtek a tsz-ek, ezek jül dolgoznak és gyarapodnak. Meg kell értetni, hogy a szövetkezeti gazdálkodás jobb a munkásosztálynak, mert a szövetkezeti gazdálkodás többet tud termelni, de jó a parasztságnak is, mert a szövetkezetben nem kell annyit dolgoznia, mint •-■aját paicellan. De ezt a paraszt nehezen érti meg és ezen a téren kell sokat tenni. Elsősorban politikai felvilágosító munkát kell végezni. Ami^a szövetkezetek önrendelkezési jogát illeti, tudni kell, hogy a mezogazdasugban is van tervszerűség és meg kell adni az irányelveket a parasztságnak ahhoz, hogy mit termeljen. Van még vidéken sok becsületes parasztember és nekünk az ilyenekkel ke 11 foglalkozni tsz szervezés szempontjából. Ha ilyenek alakítják majd a tsz-eket. akkor nem 43
