Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.8.a/6)
1957-02-24
—' " 1 ■ 1 1 ...... —ÍP— I I III I „I WJIII I I 11 11,1 yf - a**\ - 3 - U 1914 előtt az asszonyok csak gyerneket neveltek, a férfi-1 ak csak dolgoztak, ez kell nekünk mondják ők, csak nogy azóta világszerte ismertté válit Marx és Lenin tanitasa, 3 azóta a forradalmak időszakát éljük. Nálunk az októberi ellenforradalom hátránya az volt, hogy 1948-ban a munkásosztály tulajdonába vette ugyan a gyárakat, a földet, banyákat, bankokat stb. de a tőkéseket nem semmisítette meg, s ezek most megjelenve, visszakövetelték tulajdonukat. Más a helyzet a Szovjetunióban, ahol tudjuk az 1917-es forradalom megsemmisítette őket, más a helyzet Jugoszláviában, ahol az 1941-1945-ig tartó partizánharcokban szintén megsemmisítették a tőkéseket, ugyancsak más a helyzet Kínában, ahol a földreform másféléves időszaka alatt állandóan fellángoló ellenforradalmak idején szintén megsemmisítettek 65o Sáütx taxxoxadb ezer földesurat és tőkést, ezért volt lehetséges hogy a kongresszuson határozatba hozhatták "virágozzék minden virág". Az októberi ellenforradalom után nehéz gazdasági helyzetbe jutott Magyarország. Jobb munkafegyelmet kall teremtenünk, ^ különben nem tudjuk tartani ezeket a juttatásokat, oedig még a pedagógusok és más dolgozók is gazdasági könnyítésre várnak. Nem szabad túlzásokba esni, a parasztok nagy segítséget kaptak a beszolgáltatás eltörlésével, s most még adó könnyítést is kémek. Ezt már a mai nehéz gazdasági helyzetben nem tudjuk megadni. A munkások mar eddig 3 milliárd forint fizetés emelést kaptak. 15 milliárd forint errekü tartaléka volt a kereskedelemnek, ebből megfelelő termelés nélkül lo milliárd forint értéket vásároltak fel a dolgozók. Nem is tudnánk elkerülni az inflációt, vagy a gazdasági katasztrófát, ha a népidemokratikus országoktól, elsősorban a szoc. Szovjetuniótól nem kapnánk hosszúlejáratú és soha viszsza nem fizető segélyeket. Itt látszik meg a kommunisták nemzetközi összefogása. A népidemokratikus országok, élükön a Szovjetunióval közös csatatérnek tekintették Magyarországot ’ a nemzetközi kapitalistákkal szemben, s ebből a csatából ^ mi kerültünk ki győztesen. Tudjuk mindannyian, hogy egységben az erő, s igy nem tudnak velünk elbánni. Csak egyenként tudnának velünk leszámolni, s ezt tudják jól a kapitalisták is. Ezért javasolta Losoncy Géza - a kommunistának álcázott kapitalista berenc - hogy semleges szocialista országot kell Magyarországból csinálni. Nehéz helyzetben vagyunk, mert , itt ütközik meg a két tábor. Az ellenforradalmárokat támogatják a kapitalisták, mindeket pedig a szoc. államok. Románia, Albáni, Kina, ahol az életszínvonal a mienkénél is alacsonyabb több milliárd dollár kölcsönt adtak, amit soha sem kell visszafizetnünk, Ugyancsak kaptunk a SZU-tál és a többi szoc. országoktól is hosszúlejáratú és fentihez hasonló kölcsönöket áruban és valutában. Tudjuk, hogy október után az előirányzott külkereskedelem 25-al csökkent, adósságainkat ezekkel a valutákkal tudjuk fizetni, fizetők eresek maradtunk tehát, s igy az üzleti kapcsolatot üzletfeleink mindenhol fenntartják. Hogy azonban a fizetőképességet továbbra is megtarthassuk, s az országon belül az életszínvonalat fokozatosan emelhessük ahhoz a munxafegyel «m megj avitasara van szükség.. Egyetlen állam sem rendezkedhet be hosszabb időre segélyekre és kölcsönökre. A bányászatban például a munkások létszáma cca. 5ooo-el csökkent, s ennek megfelelően megtermelik az októberi átlagot, de 60 /e-al magasabb önköltséggel. Ezen sürgősen segiteni kell _______________________________________________li ____________
