Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1986-08-27
A statisztikai adatok mutatják, hogy az egészségi okok miatt veszélyeztetettek száma kerületünkben minden korcsoportban folyamatos emelkedést mutat /•.melléklet/1 Hasonlóan kedvezőtlen a tendencia a különböző /csökkentett módon foglalkoztatható/ testnevelési csportba soroltak számának alakulásában. Az adatokból kitűnik, hogy a tanulók 5 %-a kb. 1000 fő egészségi okok miatt korlátozottan, vagy egyáltalán nem vehet részt az iskolai testnevelésben és többnyire kimarad a mozgalmi élet, tömegsport, túra és tábori megmozdulásaiból is. Az egészségügyi adatok azt mutatnák, hogy az iskolai testnevelés nem tudta .javitani. sőt megakadályozni sem az egyoldalú életmód okozta kóros elváltozásokat /hátgerincferdülés, lúdtalp, elhízás, stb./. Ezt a helyzetet ismerve meg kell említeni, hogy a testnevelési órákon történő sérülések száma alacsony. Ezt az eredményt azért is kell kiemelni, mert összességében a tanulóink jellemző fizikai állapota, mozgáskultúrája messze van az ideálistól. A testnevelők véleménye szerint a "mostani gyerekek" nem csak mozgáskultúrában, de a közösségi játékukban sem hasonlítanak az előző korosztályokra. Sokuk játékkulturája alacsony, egyénieskedő, többször kifejezetten durva. Nem kevés energiába kerül ezeket a hibákat korrigálni és a jó eredmény elsősorban a tervszerűen felépített testnevelési óráknak köszönhető. Megállapítható az is, hogy mig az óvodás kornak mozgásigénye szervezett keretek között biztosított - addig az iskolába évfolyamonként nő az egy-egy óráról felmentést igénylők, hiányzók száma. /pl.felszerelés hiánya, szülői féltés/ I Érdekes viszont, hogy ugyanezek a gyerekek, amikor megfogalmazzák,hogy mit szeretnének szabadidejükben csinálni, jelentős számban játékos, mozgásos tevékenységet jelölnek meg. A gyerekek szabadideje napi 1-3 óra. Életkori sajátosságuknál fogva az lenne a kívánatos, hogy ha ezt teljes egészében aktiv, regeneráló tevékenységgel tudnák eltölteni. Felmérések tanúsága szerint a tanulók jórésze ezt az időt is mozgás szempontjából passzív tevékenységgel tölti. Másik része a lakókörnyezetében, vagy annak közelében "játszik". A lakótelepeinken több helyen is vannak elkerített pályák, és eliétve az iskolába is visszamehetnek a gyerekek. A vélemények alapján úgy ítélhető meg, hogy ezek az általánosan biztosított lehetőségek nem elegendők. A gyerekek, elsősorban a 8-10 évesek, szabadidő eltöltését feltétlenül jobban kell szervezni.- 5 -£2
