Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1977-02-10

®— —r -tó- • f * ^ ,

I * 1

I IF ■77 fffl o

Mmím

«jlÉ.'.i :■ fifi-ttta

I A magyar vonatkozású diplomáciai tárgyalások eseményei érdeklő- ' S ?

| désre találnak. Időnként a közleményeket szűkszavúnak találják.

Hiányolják, hogy a TV, rádió, a sajtó.sem ad elegendő tájékoz- I

tatást ezekről, vagy nagyon megkésve informál. a|H

A belpolitikai élet eseményeivel kapcsolatban rendkívül élénk eMeklMes^s^véleményezés tapasztalható. A közvélemény figyelem>’ I mel kiséri a párt- es a kormány legfelsőbb szerveinek ülésén el- |

ta|9|| hangzottakat, reagál határozatokra, rámutat az esetleges torzu.. .-y lásokra ós a gyakorlati alkalmazás módszereinek hiányosságaira, S

| Megértést tanusit a közvélemény olyan esetekben, amikor a pért,1 és az állami vezetés őszintén feltárja a gondokat, a hiányosságo- teta#?:

f 61 tel kát. Jelzik segitőkészsógüket is. Ugyanakkor élesen reagál a tár- hf:fl9

f. % 1 sadalmi érdekeket sértő jelenségekre /pazarlás, harácsolás, fegye-i S I leni lazulás, stb,/, az újonnan életbeléptetett általános hatályú i

|.<j jogszabályokra /honvédelmi törvény, társadalombiztositási törvény/,

te# | Jelentős helyet foglalnak el az információkban a gazdasági helyzet 1

I ?>“- 1 r alakulásával kapcsolatos jelzések: az áruellátás, árak, piaci helyifi zet' 8 fogyesz^ói érdeket befolyásoló intézkedések.

I fV A legspontánabb, legőszintóbb vélemények a hleyi problémákkal kap- 0te§§te:

|i§í’te I csolatosak, melyek az emberek mindennapi életét határozzák meg. , JpH Ü

[ I /A munkahelyi légkör, termelósgátló szervezetlenség, munkakörül- fcfc®

| «: ' 1 menyek, dolgozók anyagi- erkölcsi elismerése,/ te §0/

| | Lényegesen kisebb mértékű a kulturális események iránti érdeklő-i telte fi ] éés, az ideológiai kérdések felvetése, illetve ezek jelzései.

9] Általános tapasztalat: az információs jelentések sokoldalúságát, l’B j

W' - 1 diiTer eric iái t s ágat mégha tár óz za egy-egy kollektíva általános müveltségi szintje, tájékozottsága, az információgyűjtés köre, kol- I

í.fii Az információ felhasználása. fl

f'w A pártszervezetek többsége egyre inkább eszközként hasznosítja ÉJ

az információt a döntések kialakításában, majd a, döntósvógrehaj- I f tás segítésében. Pl, PNYV összerakó műhely fejlesztése, a Haris. j

nyagyár II. kötődőjének gépi rekonstrukciója, a téglagyári 200 | 1 II

| család lakásmegoldásában, Gép- és Pelvonó uj helyre költözésnél ti!

dolgozók jogos kérései, MMG AM-ben termelési tanácskozások napi- [taStfilte

. rendjeit meghatározzák, alakítják. !

Szélesedett az információ felhasználásköre, illetve az informáte 7 tata

ció továbbításénak lehetősége: VB., PB ülések, taggyűlések, párt- i ' 8

4 ta napok, propagandista konferenciák, négyszög ülések, tömegszerve- P]

zeti fórumok, ifjúsági parlament, brigádvezetői,tanácskozás, tér- ' ;,8,

melésl tanácskozások, üzemi lapok, és híradók, Óbuda újság.

; Az üzemi lapok, híradók cikktómáinak többsége információ, közlés, „ ” r£eM

| illetve válasz, reagálás direkt, de főleg indirekt formában. ' ;‘Á|9S

Jelentős előbbrelépés, hogy a pártszervezetek többsége nagy gon- 1 tata"; d°t fordít a válaszadásra. Nagy részt vállalnak ebben az információs bizo11ségőkTtaaTászateíésra kötelezettek a felsőszintű gazda- ifill:;

L-m sági- és politikai vezetők, E törekvések mellett is tapasztalhamm tó, hogy a válaszok nem mindig jutnak el a kérdezőkhöz. Esetenként előfordul: nem tudják ki volt a kérdés felvetője, kinek kell KtaAjr 1 ■ a választ továbbítani, 7 8® í