Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1977-03-03

j — 5 -PÁlJózBef et.: Egyes vállalatoknál magas volt az összes

kifizetett munkabér növekedésének százaléka, hogyan lehet- I

séges ez a szigorított bérgazdálkodásnál? A bérfejlődés hogyan biztosítja a párthatározatokban előirt reálbér növekedést az áremelkedések mellett?

Karácsony Dezső elvtárs: Válaszában elmondja, hogy a Munkabizottság úgy döntött, hogy az eredeti tervszámokat szerepelteti az anyagban, mert ezzel a közben bekövetkezett szabályozó és egyéb módosításokra is rá tud mutatni. Egyébként több vállalat módosította többek között a nyereségtervét is felfelé.

A gépipari vállalatoknál a kinai export dollár elszámolásának megszüntetése, ill. a nem saját termelésű áruk értékeistésének visszaesése a közvetlen ok, de belejátszott a nem ekielégitő O külkereskedelmi és ipari erőfeszítés is. A részesedési alap es bérfejlesztési számadatoknál az 1975-höz való viszonyítás nem igenyel semmiféle átszámítást hiszen ezeknél ilyen szabályozási befolyásolás nem történt. A bérfejlesztési bizonytalanságot az uj szabályozástól való félelem és több még tényező okozta, erre munkabizottságunk már a félévi tájékoztatónál felhívta a figyelmet. A nyereségnél bizonyos alátervezési, tartalékolási tendenciák is jelentkeztek, de az értékesítés terven felüli növekedése egymagában is indokolja_a nyereségnövekedésnek a nagyobbik relét. Az árszinteknél elsősorban a devizaszorzók, ill. az árfolyamok változásé befolyásolta a vállalatok értékmutatóinak alakulását. Az adatok mindenütt a mindenkor évényes árakon átszámított forint értékeket tartalmazzák. A bértömeg változása önmagában nem esik szabályozás alá, hanem csak az átlagbéreké, ill. bértömegé. E számokat tehát, ill. ezek indexét el kell osztani a létszámváltozás indexével és a hányados mutatja az átlagbérek alakulását. 1977-ben 5,5 #-os átlagos nominál bér |

emelkedés már biztosítja a népgazdasági tervben meghatározott _ feltételek mellett a reálbér előirányzott mértékű növekedését, ^ S

mert a húsárak emelkedése miatt adott bérkiegészítés ehhez még tovább 1,1 %-os bérfejlesztést jelent, az átlagos béreknél.

Tóth Zoltán et.: a tervszerűség szigorításának kérdését veti ^

fel, azt, hogy meg kell változtatni a vállalatok hozzáállását ^

a gazdasági eredmenyek tervezéséhez és eléréséhez. Szigorúbb legyen a vállalatok értékelése és a tényleges eredmények legyenek a mérvadók.

Hart elvtársnő összefoglalója: megállapította, hogy a tájéí j

koztato véleménye szerint is helyesen tükrözi a kerületi

gazdasági eredményeket /1976 év/, terveinek teljesítését. I

Megállapítható, hogy a kerületi gazdaság ismét fokozta ered- I

I ményeinek ütemét és igy Óbuda üzemei ismét valamivel jobb

eredményt értekkel, mint az országos, vagy budapesti átlag.

A tájékoztató rámutat arra is, hogy még jelentős tartalékok vannak olyan területeken is, ahol a népgazdasági tervben ki- I

emelt fontos feladatokról van szó. Ilyen pl. a dollár elszá- 1

molásu export fokozása. Szemléleti változást kell elérni abban,

n ■ .|j

I ;