Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1976-08-26
| 'Az eredmények közó tartozik, hogy az alkalmazott ós fejlesztósi kutatások előtérbe kerültek, a sikeresen kidolgozott témák gyakorlati *!>; heyozotósóro gyorsabban kerülhetett sor. Az Irányelvek szellemében f ?|P-Y erősödött a.kutatási tevékenység az egyetemeken és az ipari vállala- ÁR toknál is, ami egészséges konlcurrenciát teremtett a kutató intézetek 1'ípÉB 1 í részére, elősegítette a kutatóhelyek között a munkamegosztást. Az |..p®|Rj UJ gazdálkodási rendre való áttórés a BKI esőt óben egybe esett a szi— ; 1? |HH lúrdásvány-bányászat és egyben a szénbányászat népgazdasági szeropé- I Y nők hazai átértékelésével, ami az intézeti kutatómunka fejlődésének j SHj I átmeneti megtorpanását eredményezte. Az intézet a népgazdaság, az ipar más területéről vállalva kutatási megbízatásokat a IV. ötévos terv ideje alatt stabilizálta anyagi helyzetét, 1968-hoz képest |®|||R|H 1975-re megkétszerezte az intézeti tevékenységét. Az intézőtök vállalatszerű gazdálkodásra való áttérése néhány negatív következménnyel is járt. így pl. a gyorsan megtérülő vállalati ^®G'Ui?!ásoIc súlyúnál: növekodeso a kutatói tevékenység szótaprózódá~ sához vezetott. Határidejűje rövidsége nehezitetto a több évre szóló koncentrált kutatási tervek kialakítását. íflH f\ Az Irányelvekben rögzített cólok realizálását jelentette az MMG és H® I I a Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium /MKKL/ egyesítése egy 1 ■ évvel ezelőtt. A KGST-n holül az oronburgi gáz és olaj program tol- |-:S| . pi|R jesitósóhez lehetett igy többek között célszerűen koncentrálni a ' széliem! erőket, növelve a vállalati kutatói' kapacitást. I !ü A hazai kutatási megbízatások. íncg’szorzose nem egyszer egészségtelen f ''MSÉTM I versengéshez vezetett. /SZIKKTI/. A vállalati rendben működő láttató intézeteknél a finanszírozási ; S i rondszer vegyes tapasztólatokát hoz felszínre. Az ilyen helyeken a kutató munkát elsődlegesen nem a tudományág elméletileg feltáratlan tudományos problémái, hanem a kutatásokat megrendelő vállalatok mü- 1 szaki igénye, fizető képessége determinálja alapvetően. E körülmény pozitív vonása, hogy kizárja az öncélú, elmélotioskedő kutatások lehetőségét , ^de egyben órdokösszeütközóst is produkál a rövid távú »ÍR vállalati érdek ós a hosszú távú kutatási szándék között. /BKI,SZUCKTl/. ÍR Ir®Y Az ellentmondás fololdása irányába hatna, ha növelni lehotno az Or- * |891 srAci{0os iliiszaki Fojlosztósíi Bizo*fc*fcs/OIIFB/ által finajiszirozott ■ ; (TV) közép- és nosszu távú kutatásokat, illetve, ha gazdasági szabályozókkal a vállalatokat is érdekeltté lehetne tenni az ilyen távú ku— í® tatás! témák megrendelésében. Az aránymódosítás, a rövid távon jelentkező fejlesztési feladatok gyors, gazdaságos, színvonalas mogoldúsát is elősegítené. Kedvezőbb az MMG AM finanszírozási rendszere, ahol a kutatási föladatoknak a nagy vállalati Műszaki Fejlő szí óói Alapra. ’/IjÜFÁ/ való terhelése lehetővé teszi ogy perspektivikus, hosszabb távú intóze- | I ti kutató és fejlesztő tevékenység kialakítását. A hosszabb távú ^torvozhotőség feltételei elsősorban a minisztériumi l|t||j célprogramokba való bekapcsolódásban lennének adva. Azonban a válla[ . /, I lati rendben működő kutató intézetek számára, a cólpx’ogram vógreliaj— S tásában való részvétel, vagy a végrehajtásért kijelölt felelősség meg nem jelenti azt, hogy oiztosíova van a munka és a finanszírozási ellátás a célprogramban rögzített témákra vonatkozóan.
