Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1974-11-29

■ ——— ~—•——— * * v 1 *- * » — »■« •* *v ^

■ ‘.4 . .’• £ £ - |

I * ' ■ I

|? ; ' ' | .1

j ■ > •■ .-.•. •;■ ’..■; • .• • '.•■'■*• ;••'-■•. .

«• 2 ■*

számban vonhatott be nem tanácstag szakembereket. Ezáltal fokozottabban lehetett biztosítani a speciális képzettséget, továbbá

nőtt a közéletbe történő bevonás lehetősége is.

; - í . j .

Az uj Tanácstörvény fontos célkitűzése a tanáosszervek igazgatási- hatósági- jogalkalmazó tevékenységének javítása, a bürokratikus vonások visszaszorítása. Ezt a törekvést szolgálta a tanácsok első fokú általános hatáskörének megállapítása, a VB. titkároknak a törvényesség biztosításával kapcsolatos uj jogállása és más intézkedések. Kerületi tanácsunk hatósági tévé- 57 kenysógét az ügyiratforgalom nagyarányú növekedése ellenére

általában a törvényesség jellemzi. Az apparátusban dolgozók ^ mindinkább felismerik, hogy az állampolgárok a tanácsrendszert

nagyrészt egyedi ügyeik intezose alapján itelik meg.

Az ügyiratforgalom jelentős emelkedése, - több, mint ovi 350 ezer ügy - részben a tanácsi jogkör, részben pedig a lélek- 1 szám növekedéséből fakad. AZ igazgatási, műszaki, pénzügyi ágazat f ,1

máris komoly nehézségekkel küzd, mert a feladatok növekedését nem követi a feltételek biztosítása.

I A ker-i Tanács szakigazgatási szervei átlagban 15 ezer határozatot hoznak évente. Az ügyfelek 6 %-ban éltek fellebbezéssel, tó s a másodfokú eljárások során a fellebbezések 15 %-ában /UO ügy/

állapitttak meg törvénysértést. A törvénysértések aránya csökkenő tendenciájú, leggyakoribb előforduló eéetei pedig a tényállás hiányos tisztázása, á nem megfelelő jogszabály alkalmazása és a szükséges koordináció hiánya.

A kerületi tanács szakigazgatási szervei által kibocsátott hatósági határozatok a törvények előírásainak általában megfelelnek, azonban előfordul még, hogy a rendelkező részt a tennivalókat nem eléggé egyértelműen'határozza meg, nem minden esetben kerül sor a tényállás rövid ismertetésére, a fél kérelme elutasítása okának feltüntetésére, birság alkalmazása esetén az enyhítő- súlyosbító körülmőnyok figyelembevételére. Ezek a jelenségek a kerület lakosságával való kapcsolatot kedvezőtlenül