Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1972-11-23
. jraraM>MMP' | ' l ’-5 v I K‘. .*}'••: • I ' i-.': -'.'l •! .'ff : V- ff » ff/1 i i •ff .4. -A KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN TETT INTÉZKEDÉSEK ÉS AZOK HATÉKONYSÁGA. • ff'' ffff.; ff -i,. : /ff;- ffff : ff-': .ff •••• ’ ff-, ff' ‘ . ®'v ' -ff .-ff® j' ff .ff’ A két vállalat között az elemzési lehetőségeken is megmutatkozó nagy különbség természetszerű folyománya a költséggazdálkodás szervezettségi színvonalkülönbségnek. A Pamutnyomóipari Vállalatnál a tényköltságeket negyedévenként vetik egybe a normatív előirányzatokkal éspedik vertikumonként és költségtényezőnként. Elemzik a költségeket a bázis költségekkel való viszonyítással is, azonban ^ a munka gyakorlati haszna nem mindenkor érvényesül, mert az egybevetések által feltárt költségnövekedések okai nem minden esetben kerülnek következetesaa kivizsgálásra és igy a hatékony intézkedések elmaradnak. A központ a gyárakat a normatív költségekkel elszámoltatja. A gyári beszámolók a költs^ek alakulását ”A,B,G,DM csoportonként magyarázzák, azonban a gyárral szembeni követelmény az öpszes normatív költségek betartására irányul, tehát 1 a központ nőm kéri számon az egyes költségnemeknél mutatkozó túllépést, ha azt a gyár más költségnemnél megtakarítja.. Ezt a gyári önállóság biztosításának is lehetne tekinteni, de nem szükségszerűen helyesnek. A különféle jellegű közvetlen és közvetett költségek megtakarítása, illetve túllépése igazságosan csak akkor kompenzálható, ha egymással tényleges kölcsönhatásban van* A központ a gyárak költségnormáinak betartását, illetve az azokhoz viszonyított megtakarítást ösztönözte: 1971-ig az "R" nyereségrész 50 %-ának felosztása az e táron elért eredmények alapján történt, a normatívákhoz mért megtakarítások 16 %-ából a gyárak fejlesztési alapot képezhettek. Ez a vállalaton bőiül a gyári érdekeltséget szolgálja. ! -------------
